Valaki, mint Te /Lando Norris ff./✓

huszadik

Mona

-Szóval akkor te voltál Lando Norris barátnője, de mégsem voltál az, de mégis majdnem az lettél.- próbáltam összerakni a képet Alex. Egy méregzöld lenge szoknya volt rajtam az étteremben, a két fiún pedig ing és vasalt nadrág. Nathan eléggé izgult, de nem volt miért, ugyanis Alex nagyon jópofa srác így nem volt semmi bajom vele. Már megettük a vacsoránkat, és beszélgetünk random dolgokról, ebből pedig nem volt kivétel a kapcsolatom Landoval.

-Lényegében igen.- hajtottam le a fejemet.

-Értem. De mindegy, ne ezzel foglalkozzunk, nem szeretném, hogy rosszul érezd magad.- Alex figyelmes fiú és nagyon reméltem, hogy hamarosan egy párt fognak alkotni Nathannal.

-Oké, szóval... Hogyan és hol ismerkedtetek meg? Mindent tudni szeretnék!- ezt a kérdést már a vacsora eleje óta tartogattam.

-Huh, én nagyon szeretek olvasni, és éppen egy ismert könyvtárban voltam, hogy kölcsönözzek egy könyvet.- muszáj volt közbeszólnom.

-Azt ne mondd, hogy Nathan is a könyvtárban volt.- tágultak ki szemeim.

-Csak hallgasd végig!- emelte fel mutatóujját Nathan.

-Szóval, a könyvtárban egy könyvet szerettem volna levenni a polcról, amit le is vettem, és a polc másik oldalán ugyanabból a sorból velem szemben egy srác, vagyis Nathan, ugyanakkor vett ki egy könyvet, így pont egymás szemébe néztünk.- mosolygott a mellette ülő fiúra.- Az első gondolatom az volt, hogy baszki ennek a faszinak de szép szemei vannak!- tény, hogy Nathannak szép zöld szemei vannak, de Lando íriszeit meg sem közelíti...- De úgy voltam vele, hogy mindegy, biztos heteró. Leültem egy székre olvasni, és tudod így félig ki voltam fordulva az asztaltól.- bólogattam, hogy értem.- És egyszer csak egy jó vaskos könyv ráesett a lábfejemre.- szám elé kellett kapnom a kezem, hogy ne nevessem el magam.- Nathan volt, gondolom rájöttél.

-Igen, sikerült. Istenem, de szerencsétlen vagy!- csaptam homlokon magam Nathanra nézve.

-Jó, ez igaz, de végül milyen mázlim lett?- simította meg Alex kezét.- Megembereltem magam és elkértem a szamát, mondván barátkozni szeretnék, és idővel kiderült, hogy érzéseink vannak egymás iránt.- olyan édesek voltak.

~

-De nem szeretnék zavarni!- ellenkezett Alex.

-Alex, egyáltalán nem zavarnál. Nem is az én hazám.- szegény srácot legalább tíz perce kérleltem, hogy maradjon nálunk éjjelre, miután visszamentünk Nathan otthonába.

-Biztos nem zavarénk?- harapta be alsó ajkát.

-Alex.- vettem nagy levegőt.- Páros lábbal foglak berúgni Nathan szobájába!- de ugye nem vagyok agresszív.

-Jó, jó megyek már!- nevetve emelte fel a kezét védekezésképpen.

Az ideiglenes szobámba érve átöltöztem, elmentem megfürdeni, fogat mosni, majd benéztem a fiúkhoz, akik összebújva néztek valami filmet.

-Ugye tudjátok, hogy a filmezésnek nem mindig az a vége, aminek kellene?- tártam ki teljesen az ajtót.

-Menj már!- jelent meg Nathan arcán pír.

-Megyek, megyek. De azért okosan!- mosolyogtam tündérien.- Jó éjt srácok!

-Jó éjszakát!- felelték kórusban.

Visszamentem a szobámba, ahol beültem az ágyba, és elővettem a telefonomat. Laza öt hívás és kilenc üzenet fogadott Landotol. De nem voltam képes megnyitni őket, nemhogy válaszolni rájuk. Soha nem gondoltam volna, hogy tudok ennyire kötődni, ahogy Landohoz kötődtem. Emlékszem minden kis gesztusára, minden mozdulatára, érintésére, bókjára. Hihetetlenül hiányzott, de nem engedhetem, hogy úgy játszon velem, ahogy csak szeretne. Ha nem áll készen egy kapcsolatra, akkor elfogadom, vagyis próbálom elfogadni, maradjunk annyiban.

A telefonomon elindítottam a Csipkerózsika című mesét. Landoval néztem utoljára, mivelhogy Lando kijelentette, hogy ő még nem látta, én pedig késztetést éreztem, hogy megmutassam neki gyerekkorom jelentős részét. Összebújva néztük a filmet, úgy, mint Nathenék a másik szobában. De Lando nem áll készen egy kapcsolatra. Csak ezt az egy érvet tudom magamnak is mondogatni, nem áll készen egy kapcsolatra. Akkor nem is erőlködök. De akkor ő se tegye, mert csak egyre jobban hiányzik, ha írogat vagy hívogat.

A film vége felé már éreztem, hogy csukodnak le a szemeim, de én akkoris meg akartam nézni. Amikor már csak a film készítőit mutatták, kiléltem és megnéztem az üzenetet, amit Max küldött. Három repülőjegy volt a képen, egy másikon pedig a szálloda foglalása. Majdnem megzabáltam, mikor írta, hogy másik szállodát keresett, hogy a pilótákkal még véletlenül se kelljen találkozzak. Átküldtem Nathannak a képeket, viszont választ már nem kaptam, gondoltam alszanak, vagy nem...

Jó éjszakát kívántam Maxnak, majd végre valahára kikapcsoltam a telefonomat és őt is letettem pihenni. Magamhoz öleltem egy párnát, ahogy azt az elmúlt pár napban tettem, és megparancsoltam magamnak, hogy aludjak. De persze ki is lennék én, ha el tudtam volna aludni, így még egykét félóráig forgolódtam az ágyban.

Instagram: hewinsinmonza_
Tiktok: hewoninspa_

Már csak pár fejezet van hátra...