𝐄𝐠𝐲 𝐧𝐲𝐚́𝐫 𝐒𝐳𝐢𝐜𝐢́𝐥𝐢𝐚́𝐛𝐚𝐧

𝓔𝓲𝓰𝓱𝓽 ─ 𝓝𝓸𝓵𝓪

Miután Ace-el alaposan átvettük a ,,tervet", komótosan visszamentünk a hotelba, és elkezdtünk készülődni a vacsorára. Én nem akartam ruhát cserélni, mivel úgy gondoltam az öltözékem megfelelő, de persze barátom nem így gondolta. Ki hitte volna? A saját bőröndjéből elővette az egyik fekete ruhámat, amit még az utazás előtt kaptam az egyik barátnőmtől. Túl mély a vágása, így végül nem hoztam magammal. Mondjuk, ami fontosabb, hogy ő miért hozta magával?

- Én ezt biztos nem fogom felvenni! - mondtam, de tudtam, hogy felesleges tiltakoznom, hiszen úgyis ő fog nyerni, de azért megpróbáltam.

- Ne csináld Moon...ez tökéletes arra, hogy felkeltsd a fiúk figyelmét.

- De én nem akarom, hogy mindenki engem bámuljon. Minden bizonnyal van szemed, szóval te is látod, hogy ez nem egy vacsorához illő ruha. - mutattam rá a fekete anyagra. Talán combközépig ért, hátul és elől pedig ahogy már mondtam, egy elég mély vágás volt.

- Ne legyél hisztis. Csak vedd fel. - dobta nekem a ruhát, mire megforgattam a szememet és bementem a fürdőbe, majd magamra rángattam a sötét darabot. Ami...ha őszinte akarok lenni nem is állt olyan rosszul rajtam. Már épp készültem kimenni, amikor Ace egy kicsit kinyitotta az ajtót, majd bedobott még egy hozzá passzoló fekete magassarkút.

- Majd később megköszönöd. - mondta a fiú, mire csak újra megforgattam a szememet. Idióta.

Ha már ennyire ,,szépen" néztem ki, a hajamat egy kicsit begöndörítettem, és magamra vettem pár ékszert. Unottan kimentem a nappaliba, ahol Ace épp a telefonját nyomkodta, de érkezésemre felkapta a fejét.

- Dögös. - mondta, miközben végig nézett rajtam, mire csak neki dobtam az első tárgyat, ami a kezembe került. Ami történetesen egy toll volt. Nem tudom, honnan szereztem egy tollat, de ez most lényegtelen. Miután nevetve kitért a tárgy elől, végül elindultunk lefelé. Miért érzem úgy, hogy egy nagyon kínos estém lesz?

∞∞∞∞∞∞

Kellett jó pár perc, mire leértünk a lépcsőn, (ezzel a giga magassarkúval nem is csodálom) majd én próbáltam a lehető legjobban elbújni Ace háta mögé, hogy még véletlenül se nézzen meg engem senki, és ne gondolja azt, hogy egy idióta ribanc vagyok, aki így öltözködik egy egyszerű, átlagos vacsorához.

Bementünk a kisebb étteremnek nevezhető terembe, majd leültünk az asztalunkhoz. Éreztem, hogy a fejem egyre jobban rák vörös lesz. Elkezdtem magam legyezni egy kicsit, de azt még kínosabbnak találtam, így végül nagy nehezen leengedtem a kezemet az ölembe, és próbáltam nem tudomást venni az engem figyelő szempárokról. Kyle, Noah, Camilla és még sok más ember engem nézett. Ennyire hülyén áll rajtam ez a ruha?

- Kinek öltöztél ki ennyire? - kérdezte felhúzott szemöldökkel a velem szemben ülő lány.

- Senkinek, csak úgy gondoltam ideje egy kicsit változtatni. - vontam meg lazán a vállam, miközben belülről annyira égtem, hogy attól féltem, hogy nemsokára felrobbanok. Pedig nem volt miért izgulnom. Próbáltam nem a két fiúra nézni, akik még mindig engem néztek. Végül inkább a kezembe vettem az ,,érdekes" étlapot és elkezdtem elemezni.

- Eddig egész jól haladunk. - suttogta a fülembe Ace, mire Kyle nem tetszően megrázta a fejét, és valamit még motyogott az orra alatt, de végül ráhagytam.

- Szerintem meg inkább fogd be. Ha életben akarsz maradni, akkor az este folyamán jobban teszed, ha nem szólsz hozzám. - mondtam nyugodtan, majd óvatosan ráléptem a lábára. Fájdalmas arccal bólintott, majd gyorsan odébb húzódott mellőlem.