A pultos lány élete (Pető Brúnó ff.)

Rohadj meg, Pető Brúnó!

2021/08/25

Reggel boldogan keltem, kinyitottam a szemem és Brúnó tátott szájjal aludt. Na végre én kelthetem fel, oda hajoltam és lágy puszikat nyomtam a arcára. Gödröcskék jelentek meg, kinyitotta a szemét és el mosolyodott.

Brúnó: Jó reggelt kicsim. - mondta mosolyogva

Én: Jó reggel drágám. - mondtam én is mosolyogva.

Brúnó: Na sikerült neked is kelteni.
- mondta.

Én: Igen. De most menjünk le reggelizni.
- mondtam.

Brúnó: Én még lustulni akarok. - nyafogta.

Én: Nem lustulunk Pető Brúnó. Nyomás ki az ágyból és nyafogj, nem vagy te 10 éves.
- mondtam.

Brúnó: Ne már Emmaaaa. - nyafogta.

Én: Nem érdekelsz Brúnó, én megyek le, ha abba hagyjad a lustulást és a nyafogást, akkor lent találkoztunk. Viszontlátásra.
- mondtam.

Keltem volna fel, de el kapta a kezem és oda húzott magához.

Brúnó: Maradj itt velem. - mondta.

Én: Felejtsd el Brúnó, korog a gyomrom.
- mondtam.

Brúnó: Legalább egy csókot kérhetek?
- kérdezte.

Lehajoltam és megcsókoltam, el váltam az ajkától és fel keltem. Végig a tekintetét éreztem magamon. Kinyitottam az ajtót, Brúnóra, küldtem puszit és ki mentem. Többiek reggeliztek, mindannyian rám néztek és el mosolyodtak.

Peti: Jó reggelt lelkem. - köszönt.

Én: Neked is lelkem. - mondtam.

Oda mentem, át öleltem a nyakát és bele pusziltam a hajába.

Manu: Gyere enni, biztos éhes vagy már.
- mondta.

Le ültem és el kezdtem enni. Nem sokára Brúnó is csatlakozott hozzánk. El mosolyodtam és Milóra néztem.

Én: Ki csinálta a reggelit? - kérdeztem.

Miló: Az én kicsi hercegnőm. - mondta mosolyogva.

Én: Nagyon finom Petra. - mondtam.

Petra: Köszi. - mondta mosolyogva.

Megreggeliztünk és el kezdtünk beszélgetni. 

Petra: Figyi srácok, nem bírom tovább a titkolózást. El mondod te Brúnó vagy én?
- kérdezte.

Brúnó csak rázta a fejét.

Én: Mit csináltál már megint Brúnó?
- kérdeztem és rá néztem.

Miló: Ne mond el, össze fogja törni a szívét.
- mondta

Én: Mond el. - mondtam.

Peti: Ne mond el Petra. - mondta.

Petra: Sajnálom srácok, de nem bírom tovább. Figyi Emma, ezek fogadtak. - mondta.

Én: Miről beszélsz Petra, mit fogadtak?
- kérdeztem.

Petra: Hogy elcsábít és megfektet.
- kérdezte.

Én: Ez igaz? - kérdeztem könnyezve.

Brúnó: Igen Emma. De ez még elején volt, mikor semmi érzésem nem volt irántad.
- mondta.

Fel keltem és mérgesen rá néztem.

Én: Azt hiszed, hogy ezt most elhiszem?
- kérdeztem idegesen.