A pultos lány élete (Pető Brúnó ff.)

Az összeköltözés!

2021/08/29

Reggel boldogan keltem, hisz máma költözök össze az életem szerelmével Brúnóval. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz vele együtt lakni. Azért is egyeztem bele az összeköltözésbe, mert egyedül élek már évek óta és magányos vagyok. Arra észleltem, hogy Brúnó az arcomat puszilgassa. Kinyitottam a szememet és egy gyönyörű kék szem fogadott el mosolyodtam és meg simogattam az arcát.

Brúnó: Jó reggelt babám, hogy aludtál?
- kérdezte.

Én: Jó reggel édesem, melletted mindig jól.
- mondtam mosolyogva.

Brúnó: Ez aranyos és várod már az összeköltözést? - kérdezte.

Én: Nagyon várom már. Utálom a magányt.
- mondtam.

Egyszer csak csöngettek, fel keltem és le futottam és kinyitottam az ajtót és Laci volt az.

Laci: Szió, jó energikus és boldog vagy már reggel Em. - mondta mosolyogva.

Én: Mert összeköltözök Brúnóval és nem leszek végre magányos. - mondtam és rá ugortam.

Be ment, közben rajta lógtam, mint egy kismajom. Le rúgta magáról a cipőt.

Brúnó: Szeva tesa, miért lóg rajtad a Emma, mint egy kismajom a fán? - kérdezte.

Laci: Hello, megvan őrülve a csajod. - mondta.

Le máztam és Brúnóra néztem.

Én: Kértek reggelit? - kérdezte.

Brúnó: Igen babám. - mondtam.

Laci: Uhum. - hümmögta.

Én: Oké. - mondtam mosolyogva.

Be mentem volna a konyhába, de elkapta a kezem és magához húzott és neki csapódtam a mellkasának.

Brúnó: Aztán finomat csinálj cica. - súgta a fülembe.

Én: Miért, eddig nem volt finom?
- kérdeztem és rá néztem.

Brúnó: De igen, de most is az legyen.
- mondta.

Én: Nem fogsz bennem csalódni Brúnika.
- mondtam.

Gyors puszit nyomtam a szájára és be mentem a konyhába. Ki kevertem a amerikai palacsintához a tésztát és fütyörészve ki sütöttem.

Tóth László szemszöge: 

Finom reggelink lesz. Nem szeretek reggelire édesset enni, de most az egyszer megeszem Brúnó nagyon el volt gondolkozva.

Én: Jól vagy tesó? - kérdezte.

Brúnó: Tessék? - józanodott fel és nézet rám.

Én: Jól vagy? - kérdeztem.

Brúnó: Aham, miért? - kérdezte.

Én: El voltál gondolkozva. - mondtam.

Brúnó: Jah és ezt azért mondod, mert nem vettem levegőt? - kérdezte.

Én: De vettél tesa, de mindegy is. Finom reggelit csinál a barátnőd. - mondtam.

Brúnó: Igen. - mondta.

Én: Szerinted már nem hibáztassa magát ami veled történt? - kérdeztem.

Brúnó: Szerintem igen, de nem mutassa ki. Nem tudom miért magát hibáztassa.
- mondta.

Én: Ezt én sem értem. Erről ő tényleg nem tehet. - mondtam.