Karcoló Fogak [BEFEJEZETT]

23

Kyle

Elijah hazában ültünk a kanapén szép sorba egymás mellett, mint a vágósoron.Noah azóta se jött vissza, Ethan és Mia pedig mögöttünk volt.
-Szóval-köszörültem meg a torkomat. -Most ez olyan lesz mint a filmekben?
-Attól függ-mosolygott Benjamin.- Milyen filmben?
-Hát tipikus megtudtam egy olyan információt amit nem kellett volna, és így bezártok  valahova és ott halok meg film, de lehet sorozat is.- erre pedig csak nevettek egyet. Kösz.
-Kezdjük egyenlőre azzal, hogy a bevésődés miatt nem bántunk titeket. Sajnos több rossz dolog történe utána.
-Akkor bezártok?!-szólalt meg Alec, és ilyenkor tudja az ember mi jön.Hisz ismerjük..- Nem a legfényesebb jövő. Én szeretnék fősulira menni, van kimenő ugye? Csak 4 év, utána magam zárom be.-hadarta el gyorsan.
-Agyhalott-csúszott ki Oliv száján.
-Már megbocsáss-ugrott oldalta Alec, hogy a hugával szembe legyen.-Miss fogalmam sincs mi lesz velem a jövőbe hölgy.
-Hé, fogd be. Nem abba a helyzetbe vagyunk, hogy agyon verjelek. Ethan és Mia csak egymásra néztek. Ennyi volt a reakciójuk. Andrew pedig csak nézett ki a fejéből.
-Fiatalok-sóhajtott Owen, ha jól emlékszem.
-Igen, ő Owen.-nézett rám Benjamin. Mi a frász? Gondolatolvasó? Pirosseggű pávián.
-Most tényleg? Neked is piros lesz ha Noah megtudja.-nevetett.
-Meg se kérdezem.-sóhajtott Elijah.
-Noah és köztem nincsen semmi.
-Még.-kacsintott.
-Oké. Valahogy úgy érzem, hogy nem most tudtátok meg, hogy mik vagyunk. Eddig nem fecsegtéttek el szóval ha ez így marad, nem bántunk titeket.-szólalt fel Elijah.
-Sose tennék olyat és nem is hagynám, hogy valami baja legyen Ethannak.-mondta Alec. Rögtön beleegyezett Andrew.
-Hát én meg élni akarok, plusz bírom őket. -tisztelgett Oliv. Mindenszem rám szegeződött, amit nem is értek. Komolyan kikell mondanom a nyilvánvalót?!
-Cukifiú nem fog beszélni.-mondta helyettem Benjamin.
Szóval,,hogy hivatalosanis megbíztak bennünk a természetfelletti lények? Hihetetlen. Semmi okuk nincsen rá a bevésődésen kívül.
Noah apja azóta az incidens óta néha rám pillantott félszemmel, mintha attól félne elmenekülnék. De sajnos vagy nem sajtos, ez idő alatt rájöttem, hogy miért csinálom ezt az egész szarságot.. nem csak a barátaimért, hanem Noahért is. Kevés időt töltöttünk együtt, de mintha húzna hozzá valami. Fura érzés, de közben természetes. Amint vissza jön és van rá lehetőség félre hívom és megbeszélem vele.
Amint ezt gondoltam kicsapodott az ajtó és egy zihált Noah volt ott.
-Kezdődik..-és kitőrt a háború.