Together or Nothing

tizennegyedik fejezet

Charles Leclerc

Loane mondatai teljesen összezavartak. Mostmár végleg nem tudom mit gondoljak róla...

Annyi biztos, hogy beleszerettem!

A lány most sem ment mással, most is az én autómba ült be, amin nem is kicsit lepődtem meg.

Kiérve a pályára, Loane-t a munkája miatt azonnal "elrabolták".

-Mi van veled Charles?
-Nagyon el vagy gondolkozva-szólalt meg Pierre.

-Semmi-legyintettem.
-Csak kicsit aggódom a hétvége miatt...

-Nem kell aggódj!-tette a kezét a vállamra.

-Köszönöm, a bíztató mondatodat!-mosolyogtam rá majd én a Ferrari épületébe mentem ő pedig tovább az Alpine-ba.

Leültem egy székre majd nagy sóhajtást követően látszólag elkalandoztam a gondolataimban.

-Hello Charles!-lépett oda Carlos.
-Mi van veled? Baj van?

-Ja nem, nincs baj-sóhajtottam.

-Persze, ezt velem nem fogod elhitetni-ült le velem szemben.

-Mit akarsz hallani?

-Az igazat Charles, az igazat!-felelte a srác.

-Ismered Loane-t?-vonakodva bár, de feltettem a kérdést.

-Gasly-t?

-Igen!

-Őt ki nem ismeri?-vigyorgott.
-Hiszen ő egy icon

Ebben igaza van! Mintha ő lenne a mezőnyt összekötő kapocs. Mindig csinál valami programot nekünk, amiért hálásak vagyunk. Mindenkire figyel mert, ha valakinek nem jó az időzítés, akkor keres más időpontot és arról nem is beszélve, hogy Pierre húga. Nem egy srác bomlik utána a mezőnyből. A megjelenésével belopja magát a szívekbe, még az enyémbe is sikerült neki.

Ha eljön a futamokra, akkor mindig van rajta napszemüveg. Modell járassal kimérten és kecsesen megy. Jól leplezi az aranyos oldalát, mert ilyenkor olyan mintha azt mondaná a külsejével, hogy ha hozzám szólsz meghalsz.

A Forma 1-es srácok körében a csaj egy icon!

Pierre-t néha zavarja...

Ami viszont sosem zavarta Loane bátyját az az, hogy ha bárki bármit tett a lánnyal vagy ellene, akkor csak egy szavába került, mi mindig ott vagyunk és voltunk neki. Nem csak ő figyel ránk, mi is rá!

-Jó igaz, ez egy hülye kérdés volt!-mondtam az előttem ülő srácnak.

-Nem baj, de mi van vele?

-Egyrészt...ő az új riporter...-vágott a szavamba.

-Mit beszélsz?!
-Azt ugye vágod, hogy ebből baj is lehet?-sóhajtott.

-Igen, de ez volt az álma és végre felvették-magyaráztam mosolyogva.

-Ahaaa, tudom mi van itt-húzott incselkedőn mosolyt a szájára.

Én soha, de soha sem jövök zavarba...

Kivéve, ha Loaneről van szó!

-Pont ezt akartam elmagyarázni!-pattantam fel.

-Pierre-nek szóltál már?

-Miért van mindenki rákattanva Pierre-re?
-Miért kéne szóljak neki az érzéseimről?-néztem hülyén.

-Te is tudod, hogy védelmezi a húgát és te pedig nem csak, hogy Pierre legjobb haverja vagy, tudod...6 év van köztetek-vont vállat a srác.

-Ezzel tisztában vagyok!
-Viszont a kor csak egy szám-legyintettem.

-Aha, hát végülis ha belegondolunk te már 16 voltál, amikor ő még csak 10, deee végülis ezek is csak számok-magyarázta Carlos.

-Figyelj! Lehet, hogy Pierre örülne is neki!-csattantam ki az örömtől.
-Hiszen lenne valaki, aki ott lenne mint élettárs Loane-nek, aki nem mellesleg meg tudja védeni

-Sziasztok!-lépett be az emlegetett "szamár".

-Sziaaa-köszöntünk neki egyszerre.

-Eddig hogy érzed magad?-kérdeztem tőle.

-Már a Williams-es srácoktól kértem interjút, bár Logan kicsit idegedítő volt-magyarázta majd leült az asztalhoz.

-Mit csinált?-kérdezte Carlos.

-Alig válaszolt, csak bámult...
-Charles, lehet jobb lett volna egy másik ruha-nézett rám aggodalmasan.

-Nekem tetszik ez a ruha-feleltem.

-Pont ez a baj!-pöckölte meg a fejemet Carlos.
-Hősszerelmes!-csavarta meg a szemeit, majd ő is leült az asztalhoz.

-Most ez mire véljem?!-kerekedtek ki a szemeim.

-Ami neked tetszik Loane-en az valljuk be inkább szobára való és nem 20 férfi közé-húzta fel a szemöldökét a srác.

Most ez azt hiszi, hogy csak ágyba akarom vinni Loane-t? Eléggé el van tévedve!

-Nem hiszem, hogy Charles csak ágyba akarna vinni-nevetett kínjában a lány, mire a spanyol rá majd rám kapta a fejét.

-Te hülye!-ütötte meg a vállam.
-Ne azt mondd már nekem, hogy bejön a csaj, hanem, hogy már alakulóban van!

Oh basszus Carlos most aztán jól elintézted, hogy piros legyek mit a Ferrari.

-Ez nem éppen így van-mondta a lány.

-Na jól van inkább beszéljétek meg ezt a dolgot!-mutogatott, majd elsétált.

Kínos csendben ültünk, majd Loane megszólalt. 

-Akkor én megyek-kelt fel a székről, majd az ajtó felé ment.

-Várj Ane!-szólítottam becenéven.

-Hm?-fordult felém majd épphogy egy ujjnyi közelségre voltunk egymástól.

-Nem fogom azt mondani, hogy nem szeretlek, mert ezt te is tudod, hogy nem igaz!-sóhajtottam.

-De?-kérdezte.

-Nincs de
-A lényeg, hogy...-vágott bele.

-Én is szeretlek!-jelentette ki. Mintha a szívem vajjá vált volna.

Ig & Tiktok: rebs_writer