Mert a szerelem egy drog, és ha eljön az idő Immunissá válunk. (Peti x Barni)

14-Vége!....Vége?

Már két hét eltelt azóta, amióta volt ez a megcsalásos ügy. Barninak egyre gyakoribbak az álmatlan éjszakái, Petinek meg a cigi. Igen, Peti eddig soha sem gyújtott rá, de amióta a tükörbe se tud nézni, és amióta csak azon jár az esze, hogy mekkora szemétláda teljesen más minden. Reggel-este sírtak egymás miatt, Barninak hiányzott a kisebb úgy, hogy közben pillangók verdestek a hasábam, Peti meg nem tudta, hogy most mit is kéne csinálnia. Tényleg rossz hatással van a nagyobbra. Arra a döntésre jutott, hogy mindenkinek jobb úgy, ha csak barátok maradnak. Ez az egész nem az miatt volt, mert nem szerette a nagyobbat. De. Imádta a nagyobbat, mindenkinél jobban szerette őt. Nem tudta kiverni a fejéből a két hét alatt egyszer se. Tudta, hogy hogyha ezt közölné a nagyobbal teljesen összetörne, és megutálná nem csak magát, de az egész viláhit, a zenélést, és vége a carson coma-nak. Sajnos ez ezzel jár.

Ez a reggel valahogy más volt. Azt érezte, hogy ma el kell mondania a nemsokára hivatalosan is volt párjának a helyzetet. A mai napokban nem volt próba, mert Giorgio olaszban volt a családjánál. Ez a nap is ilyen volt, nem volt próba. Ráírt a nagyobbra, hogy ma muszáj lesz beszélniük.

Beraharni.                                         Gaalpiet

Szia Barni. Ma tudunk
Beszélni?

Szia Peti, persze. Átjössz,
Vagy menjek?

Megyek én

Oké, várlak:)

Petinek könnyek folytak le az arcán, amik egyenesen a telefonja képernyőjéte estek. A nagyobb várja őt. Azt hiszi az édes fiú, hogy minden a régi lesz, de ez sajnos nem így van. Peti egy pár percig belegondolt abba, hogy most mi is lesz a bandával. Szétmegy teljesen, vagy folytatják öten? Vagy éppen ő is és Barni is félbehagyják a zenélést? Vagy bandátváltanak? Ez az az érzés, amikor ezek közül bármi megtörténhet, de lehet, hogy ami történni fog nincs is ezek között benne. Fájt a szíve a bűntudattól a kisebbnek, mert az ő hibája volt minden, és most mégegyszer összetöri a nagyobbat.

Lassan kizökkent a gondolataiból, és elment lefürdeni hideg vízzel, hátha segít felébredni, vagy egy kicsit oldani a görcst. Nyilván semmit sem ért, és csak még rosszabb lett minden. A szekrényéből kivett valami kényelmes ruhát, és összeszedte a maradák cuccát. Kulcsot, telefont, pénztárcát, és elindult a barátjához.

Útközben próbálta kitalálni, hogy hogyan is kéne elmondani ezt az egészet úgy a nagyobbnak, hogy ne essen depresszióba egész életére. Ebben nem is a szakítás volt a legrosszabb, hanem az, hogy szereti a nagyobbat. Azon is elgondolkodott, hogy mi lenne, ha változtatna. Nem tudta, hogy mit hogyan kéne csinálni. Csak ide-oda cikáztak a gondokatok a fejében addig, ameddig meg nem érkezett ahhoz a házhoz, ahol három hete még tomboló szerelemmel csókolgatták egymást a nagyobbal. A szíve hevesen vert, kapkodta a levegőt, és még meg sem látta a nagyobbat de már a könnyek folytak le az arcán. Letörölte a könnyeket a kabátja alól kilógó pulcsijával, és beírta a kódot, amivel kinyitotta az ajtót. Szinte felszaladt a panel lakásban a hetes ajtóig, és lassan kopogott majd lenyomta a kilincset.

Amikor benézett senkit sem látott. Bement a lakásban, miközben a hosszú folyosó végén kereste a nagyobbat. Levette a cipőjét amit arrébbrugott, és beljebb ment a házba. Ahogy haladt beljebb megpillantotta az erkélyen a nagyobbat. Nem volt kérdés, kiment hozzá úgy ahogy volt zokniba. Barni odakapta a fejét, és mosolygott egy nagyot.

-Szia Peti, bocsi, hogy nem mentem be, de ezek szerint nem hallottam.

-szia. Nincsen semmi baj.
Mondta, miközben maga alá húzott egy széket, és szorosan leült a nagyobb mellé. Egy kicsit nézték Budapest most éppen csendes utcáit, miközben próbálták összeszedni a gondolataikat. Először Petinek sikerült belekezdeni a hosszú és kegyetlen beszélgetésbe.