Mert a szerelem egy drog, és ha eljön az idő Immunissá válunk. (Peti x Barni)

15- 1. Nap: Nem

Még csak egy nap eltelt azóta, amióta volt ez a veszekedés a két fiú közt. Peti nem hallott a nagyobbról, még csak nem is volt elérhető. Azon gondolkodott a kisebb egész este, hogy mi lett volna, ha azt mondja a nagyobbnak, hogy folytassák és legyenek boldogak. Mi lett volna akkor? Tudta, hogy ez volt élete legrosszabb döntése. Lehet, hogy a nagyobb már rég h@lott, és vége mindennek, de az is lehet, hogy  csak idő kell neki.

Minden esetre a mai napra tették a próbát, amit már majdnem 3 hete halaszgatnak. Reggel Peti nagy táskákkal a szeme alatt kelt fel, majd nyúlt a telefonjáért megnézni az időt. Még az ébresztőóra hangos dübörgése előtt felkelt, ezért kikapcsolta azt. Látszott a szemén a fájdalom is, és a fáradtság is. Valahogy kiszenvedte magát a konyhába, és elkezdett kávét csinálni. Leült az asztalhoz, majd egy dobozért nyúlt, amiből kihúzott egy cigicsikket, és egy öngyújtóval meggyújtotta. Egy nagyot beleszívott, majd hátradőlt a székében és lehunyta a szemét. Tényleg elrontotta ezt az egészet, és ki tudja, hogy most mi van a volt párjával. Teljesen elveszett a gondolataiban, és talán az zaklatta fel a legjobban, hogy ma lesz próbájuk ami azt jelenti, hogy találkoznia kell a fiúval. Nem tudta, hogy egyáltalán akar-e vele beszélni vagy találkozni.

Lassan kész lett a zöldszemű kávéja, úgyhogy muszáj volt felkelnie és kiönteni magának. Amint ezzel megvolt visszadobta magát az asztalhoz. Kihúzott mégegy füstrudat a dobozból, és megint rágyújtott. Közben a telefonján tekergette az instagrammot. Ahogyan megnézte a fotókat a legutóbbi koncertfotókról leesett neki az, hogy az internetes oldalakon mindenki csak a boldogságot rakja ki, és a problémákról senki sem beszél. A koncertes fotókon is csak olyan képek voltak, amelyeken boldogak voltak, de arról semmi hír sem, hogy szétbőgték magukat Barnival. Nyilván nem is akarta, hogy lássa az egész ország azt ahogyan szakítanak, de ebben akkor is van valami.

Amikor kizökkent a gondolataiból bement a szobájába ruháért. Most is valami kis lazát vett fel amiben jól tud zenélni. A fürdőbe vette az irányt a ruháival együtt, majd elkezdte összeszedni magát. Megmosta a fogát, lefürdött, majd megszárította a haját és átvette a pizsamáját. Kiment, és összeszedte a füzeteit amik tele voltak jobbnál jobb kottákkal és szövegekkel, amiket alvás helyett írt. A telefonját, kulcsokat és még a fontos iratokat amik mindig kellenek neki, meg persze még egy jópár cuccot amik valamiért bele voltak dobálva a táskájába. Felhúzta a piros converse cipőjét, meg a kabátját és a vállára vette a táskáját majd kulcsal a kezében kiment az ajtón. Bezárt, és gyors léptekkel otthagyta a panelt. Az utca most elég hangos volt, ezért a fejére vette a fejhallgatóját és full hangerőn elkezdett zenét hallgatni.

Amikor a terem elé ért nem látta annak a bizonyos fiúnak a kocsiját. Egy kicsi nyugalom járta át az egész testét, majd belépett a terembe. Az öt helyett csak négy cipőt látott, ami azt jelenti, hogy valaki még nincs itt. Ahogy beljebb ment meglátott négy faszit szorosan egymáshoz bújva. Giorgiot, Zsomát, Atit és Bálintot. Barnabás volt az egyetlen, aki még nem volt ott.

-Szia pötykó, mizu?
Támadta meg egyből őt a göndör. Petin látszott az, hogy valami nagyon nincs rendben. Mind a négy faszinak feltűnt az, hogy a csendes fiú most a szokottnál is csendesebb és letörtebb.

-semmi, fáradt vagyok.
Kamuzta be, amit nyilván egyik faszi sem vett be.

-mizu van a Barnival?
Folytatta a kérdezősködést az olasz, amire Petinek az akaratán kívül is, de nem csak a gyomra, hanem az arca is összerándult.

-összevesztünk.
Válaszolt egyszerűen, majd ledobta magát a barátjai mellé.

-a múltkorin?

-igen, de most is én voltam a seggfej.

-mit csináltál?

-nem akartam kapcsolatot. Rossz hatással vagyok rá. Vagyis akkor még így gondoltam, de közben rájöttem arra, hogy ez nem így van. Pontosabban könyörgött, majd azt mondta, hogy ennek soha sem kellett volna megtörténnie. Lehet, hogy igaza volt. Végülis én voltam a bunkó. Mind a ketten sírtunk, majd hazaküldött, én meg hazamentem. Azóta semmit sem hallottam felőle.

-most komolyan ennyire elfajultak a dolgok?

-igen, csak nem tudom, hogy mi lesz így a carson coma-val. Valószínű, hogy most is csak azért nincs itt, mert tudja, hogy itt vagyok.

-hát azért jó lenne, ha megbeszélnétek, mert ez így nagyon nem lesz jó, Peti.
Szólt mostmár közbe Ati is. Igaza volt, mert ez az egész a karrierjükön is változtathat. Peti csak némán bólogatott, majd kicsordult egy könny a szeméből. Az olasz a karjai közé húzta, majd megölelte.

-én rontottam el ezt az egészet...Lehet, hogy most boldogan zenélnénk hatan. Annyira szörnyű vagyok...
A többi faszi is a kisebb köré gyűlt, és nyugtatni kezdték.

-nyugodj meg, Pötyi. Úgy is ki fogtok békülni. Tudod, hogy a Barni milyen.

-tudom Zsoma, de ezt nem lehet csak úgy megbocsájtani.

Time skip: próba vége fele.

Peti az olasz ölébe dőlve aludt. Giorgio közben észrevette azt is, hogy nagyon karikás a kisebb szeme, és fáradt is volt. Barni végül nem jött el a próbára. Peti csak akkor nem érzett fájdalmat, amikor aludt, vagyis csak tegnap estig. Mostmár ott sem tud nyugtot lelni, ugyanis rémálmai vannak a tegnapival kapcsolatbam. Tudta, hogy egyáltalán nem volt helyes az, amit csinált.

-srácok szerintem én elkezdek pakolászni.
Kelt fel a másik négy faszi mellől a legidősebb.

-szerintem mindenkinek el kéne kezdeni pakolgatni.

A faszik elkezdtek pakolni, az olasz pedig felkeltette a zöldszeműt. Peti nem igazán akart felkelni, most pont nyugodt volt, és nem a fiún járt az esze folyamatosan. Ők is besegítettek a fasziknak, majd körbenéztek még a szépen kitakarított szobában.

Már kint álltak a faszik egy körben, amikor véglegesen is bezárták az ajtót, és készen álltak hazamenni. Peti már dugta volna be a telefonjába a fülest, de valami megfogta a vállát. Az olasz volt az, és kinezetre valamit akart kérdezni tőle.

-nem akarsz átjönni? Nagyon letört vagy.

-hát nem tudom... Hogyha nem zavarlak akkor igen.

-ha zavarnál nem hívnálak.

-értem.
Kuncogott egy kicsit a kisebb.

-na de akkor ne fagyoskodjunk, hanem menjünk.

A két fiú beszállt az olasz kocsijába, és elindultak. Amikor megérkeztek kiszálltak, majd felmentek a panel házba. Peti ledobta a cipőjét, és ledobta a kabátját, majd követte az olaszt.

-és mit is akarunk csinálni?
Kérdezte meg a zöldszemű a nagyobbat.

-pihenni

-pihenni?
Giorgio megfogta a kisebb kezét miközben mélyen a szemébe nézett majd beszélni kezdett.

-Peti, nem vagy jól! Tudom, hogy nehéz, és muszáj valamilyen olyan helyen lenned, ahol biztonságbam vagy. Nyugodtan érezd magad otthon, oké?

-de a Barnival ki van?

-elvileg Zsoma megy hozzá.

-és ott is marad vele, vagy otthagyja? Nem akarom, hogy egyedül legyen.

-nyugi, nem lesz egyedül. De most kérlek dőlj le pihenni. Bent van a kanapé, van rajta takaró és párna is. Mondom, nyugodtan érezd magad otthon.
A kisebb csak bólintott, majd bement a nappaliba és rádőlt a kanapérá. Addig nézte a plafont, amíg el nem fáradt és elaludt.

———

Na csumi. Bocsi, hogy így este fel tizenegykor rakom ki, de sajnos nincs időm írni. Minden esetre itt van, légyszi szóljatok, ha láttok hibát!
Puszi💛: Laura