Véletlen találkozás

6. rész-Légy a kis bogaram

Viktor fáradtan lépett be a Parlament ajtaján, szájában a reggeli hagymás-zsíros kenyérrel, mert kurvára elfelejtette, hogy nem egy animében van :////

Tudta, hogy ma is sok munka vár rá, így inkább megfordult és lesétált a Duna partra.

Leült a fűre,és elcsodálkozott, hogy milyen szép kék a folyó vize annak ellenére, hogy tele van mindenféle fos szeméttel, és néhány holttest is úszott lefelé. Feltekintett a Margit-híd irányába, és a minden szart látó szemei miatt a távolból is látta, hogy az emberei ugrási díjat szednek az öngyisektől. 

Elgondolkozott az ország helyzetén, hogy mi juttathatta ide ezeket az embereket - lófaszt már kutyák is állnak a sorban - és arra jutott, hogy valószínűleg nagyon kevés a miniszterelnök fizetése, és megemelte pár millióval. Ettől máris jobban érezte magát, és hogy ne legyen több öngyilkosság, elrendelte a hidak lebontását. 

Majd legalább most megtanulnak úszni és mozognak egy kicsit ezek a dagadt magyarok- gondolta Viktor, és kihúzott egy Carte d'Oros dobozt a négyestokája ráncai közül. Pörkölt volt benne.

Épp enni kezdett volna, amikor valaki lépteit hallotta maga mögött a fűben. Hátrafordult, és egy magas, kissé kopaszodó kotonszökevény magasodott föléje...