Élet a Hanlimban

27.Rész

~Jimin szemszöge~

Most mit tegyek? Elbasztam ugye? De hát annyira felidegesített ez az egész.. Aggódom miatta, nem akarom, hogy bármi baja is legyen... Kiengedték a kórházból, és miven Yoongi nem tudott elmenni, Namjoon Hyung látogatta meg. Ha visszajött biztos megkérdezem mivan vele.
Végszóra nyílt, majd csukódott az ajtó, én pedig, mint akit puskából löttek ki rohantam hozzá.

-Hyung! Mivan vele? - támadtam le egyből.
-Jól van. Készül a vizsgára.
-Ennyi?
-Ennyi.
Miért érzem azt, hogy valamit nem mond el? Nem bírtam ki, írnom kellett neki.

》Egy barom voltam, sajnálom. Ugye minden rendben?

Nem válaszolt. Mondjuk elég késő van, lehet hogy már alszik. Remélem azért nem utált meg nagyon...

~Yoonji szemszöge~

Figyelmen kívül hagytam az üzenetet. Ha elmegyek, így könnyebb lesz mindkettőnknek.

Bevettem a gyógyszereim, és befeküdtem az ágyba. Szarok most a tanulásra. Nagy nehezen elaludtam.
Reggel meglepve tapasztaltam, hogy az első 4 órám lekéstem. Na szép, ma se megyek iskolába. Írtam egy üzit Jae-nek, hogy hozza majd el az anyagot. Pont most nem kellene hiányoznom, de 2 órára felesleges bevánszorognom.

A telefonommal szemezgettem. Késztetést éreztem, hogy válaszoljak. Mégiscsak megérdemli, hogy tisztázzam a dolgokat. Visszaírtam...

》Át tudsz jönni? - nem sokat váratott magára.
》A jövőhét szombat nem jó? El vagyok havazva.

Szerdán vizsga, jövőhét csütörtökön kikerül az eredmény, péntek este megy a gépem.. ki kell találnom valami mást.

》Akkor felhívsz most? Nekem most jó.
》Mindjárt itt a tánctanár, kikapok ha telefonozok. Este hívlak, oké?
》Oké.

Vartam a hívást, hogy tisztázhassuk a dolgokat, de nem történt meg. Azon kaptam magam, hogy már hajnali 2 van.
Rányomtam a képével ellátott névjegyre, és hívást kezdeményeztem.

~Hallo? - hallottam álmos hangját. Ezek szerint aludt...
~Szia.
~Basszus Yoonji! Teljesen kiment a fejemből, hogy hívjalak. A tánc lefárasztott, és...
~Nincs szükség magyarázkodásra Jimin, csak a tényeket szeretném közölni.
~Miről beszélsz?
~Amerikába megyek Jimin...
~Hogy hova?! Minek?
~Nem csak neked vannak álmaid. Én is teszek érte, ahogy te.
~Koreába nem lehet?
~A te terveidbe én nem férek bele...az enyémbe Korea nem szerepel.
~Ezt még megbeszéljük jövőhét szombaton. Most mennem kell.
~De én..

El akartam mondani, hogy akkor utazok, de kinyomta a telefont. Mégsem kellett volna beszélnem vele...meginogtam. Lehet, hogy mégse kellene elmennem?
De...Nem! Magamat fogom előtérbe helyezni.

~Jimin szemszöge~

Nagyon sajnálom, hogy nem hallgattam végig, de a manager lekiabált így is. Majd elmegyek és lesz időnk megbeszélni mindent. Kibékülünk, ahogy szoktunk, és kicsit romantikázunk. Azt a napot csak vele fogom tölteni. Úgy terveztem, nagyon korán megyek, amikor alszik és meglepem egy reggelivel. Majd Hyung odaadja a kulcsokat, mint Namnak. Igen, ez lesz a tervem.

~~~

Úgy alakult, hogy a következő egy hónapban Japánba leszünk, és az ottani debütálásunkat intézzük. Nem így terveztem a dolgokat, de nem tudok ellene mit tenni.

Yoongi az utóbbi időben nagyon magába fordult. Nem igazán beszélget velünk, még Jungkookkal se. Namjoon az, akivel még szóbaáll. Ő akarta ezt a legjobban, most miért lett ennyire rossz passzban? Aggódomk miatta, elvégre a "sógorom".
Odaültem mellé a kanapéra.
-Hyung. - szólítottam meg, mire csak egy "Hm?" volt a reakciója.
-Mi a baj? Mostanában olyan rossz passzban vagy.
-Ne szólj hozzám inkább.
-Most miért vagy velem ilyen elutasító?! - förmedtem rá, mert már tényleg idegesített.
-Mert miattad ment el Yoonji! Mert rohadtul szeret és rohadtul nem foglalkozol vele! Mikor hívtad fel utoljára?! Tudsz róla, hogy Amerikába van már 2 hete?! Rohadtul nem tudom elérni! Fogalmam sincs róla, hogy mivan vele! Ne várd már el, hogy jópofizok veled! Aggódom miatta az isten szerelmére! Arról se tudtál, hogy gyógyszert szed?! Kibaszottul ne szólj hozzám Park Jimin, mert nem állok jót magamér! - beviharzott a szobába, hangosan becsapva maga mögött az ajtót, engem ott hagyva shockos állapotban.

Hát mégis elment? Azt hittem legalább megvár... Nem hívtam a beszélgetés után, személyesen akartam vele beszélni, de ezek szerint elkéstem... Tulajdonképpen semmit nem tudok róla. Minden az én hibám lenne? Yoonginak igaza van?
Megpróbáltam felhívni Yoonjit, de kisípolt. Most mit tegyek?
Az előző kapcsolataimban minden olyan simán ment, vele miért bonyolult az egész?
Hagynom kellene elúszni?

Még ha így is teszek....a szerelem nem fog csak úgy elmúlni.