Gyűlölet, Barátság & Szerelem (S.M.)

2./20

Az előző 🔞-os jelenet nem az én művem volt, hanem egy kedves barátnőm írta meg nekem.🤗🖤🖤

-Szia Shawn.
-Christy, örülök, hogy felvetted. Csak szeretném, ha tudnánk találkozni..hátha megtudnánk beszélni dolgokat..
-Rendben, legyen.
-Holnap délután New York...
-A régi házunk, ott leszek.-mondtam.
-Rendben, örülök.

Másnap délután taxival megérkeztem a házunkhoz és felszínre törtek a régi emlékek.

-Szia.-nyitotta ki az ajtót Shawn.
-Szia.-bementem a házba.
-Szeretném,ha március 4-re normalizálódna a kapcsolatunk. Sofiék miatt is. Nameg azért mert...-
-Kérlek ezt ne kezdjük el. Te Haileyvel találtad meg a boldogságot...nekem megfelel.-
-Tévedsz. Hailey és Én nem vagyunk együtt. Csak barátok vagyunk és azok is maradunk.-
-Rendben Shawn...én ezzel mit kezdjek?-
-Hát...nem tudom. Végülis te meg Cameronnal vagy.-
-Rohadtul nem... Most tényleg ezért hívtál ide??-emeltem fel a hangom.
-Nem..sajnálom. Legalább ha együtt nem lehetünk, akkor csak legyünk barátok.-
-Nekem aztán mindegy.-
-Najó...Christy kellesz nekem. Egyszerűen tudom, hogy számomra te vagy az igazi. Sajnálom.-fogta meg a kezem.

Legszivesebben a nyakába ugrottam volna azzal, hogy te is kellesz nekem. De...ez nem így megy.

-Shawn..rendben. Ez...nem lehetünk együtt. Hazudtál...és megcsaltál.-
-Aznap este...én totál részeg voltam és...-

De nem tudta befejezni mert nyílt az ajtó és megláttam Haileyt.

-Hopp. Sajnálom, azt hiszem roszkor jöttem.-csukta be maga után az ajtót.
-Ez...meg mit keres itt?-fordultam idegesen Shawn felé, aki ugyan úgy meglepődött mint én.

-Már elnézést, ez??-lépett mellém Hailey.
-A saját házamban úgy beszélek ahogy akarok.-jelentettem ki.
-Nyugalom. Hailey...mit keresel itt?-
-Már az is baj ha meglátogatom az egyik leghelyesebb és legrendesebb srácot akit ismerek?-tette kezét Shawn mellkasára.
-Hogy lehet valaki ennyire szánalmas?-kérdeztem flegmán.
-Tessék?-fordult felém.
-Jól hallottad. Most pedig ha nem haragszol éppen komoly dolgokról beszélünk, úgyhogy ellehet tűnni.-mutattam az ajtó felé.
-Shawn...szólalj már meg.-nézett rá Hailey.
-Jelen esetben igazat kell adnom neki.-mondtam.
-Ohh....figyelj Christy, hamár Hailey itt van nem küldhetem el, de te is maradj és próbáljuk megbeszélni ezt az egészet.-
-Te most szórakozol velem???-
-Nem. Csak szeretném rendbe hozni a dolgokat.-
-Na jó Mendes. Menj a picsába Haileykéddel együtt.-
-Christyy.-

Bevágtam magam után az ajtót és sétáltam.

Nem akarom elhinni, hogy amikor végre találkozunk ez a ribanc bezavar és még azt várja tőlem, hogy beszéljek vele. Azért nálam is megvannak húzva a határok.

Beültem egy kávézóba és elgondolkoztam...ha Shawn a keresztelőre is elhozza Haileyt tűrtőztetnem kell magam, nem szabad neki esnem, kitépni az összes haját és még sorolhatnám.

Napról napra egyre több koncertet adtam, és már rettentően vártam, hogy lássam az én picike szerelmememet.

Március 4. Hétfő

-Cam, akkor eljössz velem?-kiabáltam a szobámból.
-Igen. De ha nem leszel kész 10 percen belül akkor asszem elkésünk.-
-Sietek.-

6 perc múlva már kocsival mentünk a reptérre.

-Ahjjj, ezt nem hiszem el.-
-Elraktam a gyógyszered. Ne aggódj.-mosolygott.
-Tényleg???-
-Igen.-
-Ahhh...mi lenne velem nélküled?!-adtam egy puszit neki.
-Ilyet gyakrabban is kaphatnék.-fordult felém.
-Cameronn.-

Fél óra múlva már a repülőn ültünk, és a gyógyszert is megetteem.

-Nem szeretek repülni.-jelentettem ki.
-Nem értem mibajod van vele.-
-Egyszerűen csak...nem tudom...ez csak úgy jön.-

Bíztatóan megfogta a kezem.

-Cam...mennyi a valószínűsége, hogy lezuhanunk?-
-Ne csináld már...-mosolygott.

Nagy nehezen túléltem azt a kicsivel több mint 2 órát. A városba még fél óra volt az út.

-Biztos nem baj, hogy én is eljöttem?-
-Cameron. Még egyszer megkérdezed eskü kicsinállak.-
-És ha Shawn..-
-Cameron,pofa be.-fordultam felé.
-Oké, utolsó kérdé...ha Hailey is ott lesz?-
-Nagyon remélem, hogy nem... De végülis akkor ott van és kész..nem érdekel már az a ribanc.-
-Biztos?-
-Igen, biztos.-

Kiszálltunk a kocsiból és becsöngettünk.