A suli leghelyesebb sráca egy stréberrel?!/BEFEJEZETT/

Délutánom

- Bocsi egy kicsit késtünk. Átöltözök aztán jövök is - mondta az egyik srácnak. Gergővel gyorsan beszaladtunk az öltözőbe .
- Ő ki volt?- kérdeztem lihegve.
- Jaa, ő Milán. de mi csak Milinek becézzük .
- Értem.
- Figyelj, ha kicsit szomlyas vagy vagy éhes nyugodtan gyere majd be az öltözőbe és egyél, igyál - mondta miközben mentünk ki az öltözőből.
- Okés. Én majd ott leülök és nézlek titeket- Gergő csak bólintott egyet és már futott is a focipályára. Miközben a padhoz sétáltam, láttam hogy egykét párszem engem figyelt . Gondolom Gergő elmagyarázta, hogy én ki vagyok , mert láttam hogy felém mutat ,majd nem, aztán megint, és végül elkezdenek focizni.
   Már lassan félórája ülök itt a padon, és egyszer csak kapom magamat és felhívom Sarát.
- Szia - mondtam.
-Szia.
- Te sírsz ??- kérdeztem aggódva.
- Ne..m- mondta , de nem bírta tovább és elkezdett sírni .
- Odamenjek hozzátok?- ajánlottam fel.
- Nem muszáj- mondta .
- Oké akkor félóra és ott vagyok - mondtam, majd lettetem a telefont.
Gergő pont kiment inni a pálya szélére, én meg oda futottam hozzá.
- Figyelj most nekem el kell mennem, de majd még találkozunk - mondta.
- Hova mész??- nyugtalankodott.
- Csak a Sárához- mondtam.
- Rendben, de meddig leszek ott, mert 3-ig tart csak az edzés.
- Tudom. Egyébként szerintem nem  sokáig. Úgyhogy majd vissza jövök ide, de ha változik a terv akkor majd írok vagy hívlak - majd nyomtam egy puszit a szájára és már mentem is. Sára körülbelül 25 percre lakik a focipályától, úgyhogy sétálhattam egy darabig .
   Mikor végre odaértem becsöngettem hozzá. Sára anyukája, Magdi, nyitott ajtót.
- Szia Sárához jöttem - mondtam.
- Szia. Igen tudom, mondta- és már be is engedett- Fent van az emeleten, a szobájában- tette hozzá.
- Rendben. Köszi- és már mentem is fel.
    Magdin még nem látszott szerintem, hogy terhes lenne. Na mindegy, ez az én véleményem.
- Kopp-kopp-mondtam mikor benyitottam Sárához. Sára az íróasztala fölött volt teljesen összeroskadva.
- Szia - emelte fel a fejét. Láttam ,hogy a szeme teljesen ki van sírva. Annyira sajnálom szegénykémet.
     Leültem mellé az ágyra.
- Mizujs?- kérdeztem.
- Annyira örülök hogy itt vagy - és egyszer csak a nyakamba ugrott. Éreztem, ahogy sírva fakad.
- Ez természetes- mondtam - rám bármikor számíthatsz- majd elengedett és mellém ült.
- Félek- mondta zokogva- félek, hogy elveszítem anyát.
- Eszedbe se jusson ilyen- mondtam - ne gondolj ilyenre. Nem lesz ilyen. Nem fogsz elveszíteni egy szeretteded sem- majd átöleltem- Figyelj. Menjünk el valahova.
- Hova???- kérdezte.
- Hát azt még én sem tudom.
- Ne haragudj, de inkább itthon maradnék- mondta.
- Rendben. Nem haragszok. Amúgy mi van Balázzsal?
- Semmi különös. Most hétvégén elutaztak Hajdúszoboszlóra a családjával, de minden este beszélünk-mondta.
- Naa, az tök jó.
- Nem vagy éhes?
-Kicsit- mondtam.
- Van egy kis csokim- lengedtem meg a levegőben az isteni finom Milka csokit- Kérsz?
- Ahaaa. Csak el ne hízzak- és csak úgy kitört belőlünk a nevetés.
        Miközben nagyban csacsogtunk, egyszer csak megcsörren a telefonom.
📞
- Szia. Előbb végeztünk az edzésen. Haza mész vagy majd hozzánk?- kérdezte.
- Szerintem haza. Vagyis biztos, mert anyának azt mondta. De átjöhetsz, majd. Meg ami azt illeti nálunk is aludhatnál- mondtam.
- Nem rossz ötlet- vallotta be- Csak hát holnap suli.
- Uhh tényleg - szomorodtam el.
- Figyelj. Nem baj, majd este beszélünk .
- Rendben- mondtam nem túl lelkesen.
- Szeretlek. Puszii.
- Én is nagyon. Puszikaa.

- Figyelj Sára. Ne haragudj,de nekem haza kell mennem, mert ma reggel anyának azt mondtam, hogy olyan három fele lesz vége Gergő edzésének. Meg minden.
- Rendben. Nem baj. Lekisérlek- mondta.
- Okés.
     Sárától olyan 40 percre lakok sétával. Úgyhogy ma szerintem fogytam vagy 80 kilót annyit sétáltam.
     Nos olyan negyed 4 körül értem haza.
- Sziasztok- kiabáltam be a bejárati ajtóból- megjöttem.
- Szia-üvöltött vissza anya meg apa - itt vagyunk a nappaliban.
- Okés- és már bent is voltam a nappaliban. Anyáék valami sorozatot nézték éppen. Én is becsatlakoztam, és leültem a fotelbe.
- Milyen volt a napod? Mit csináltál ma?- kérdezte anya.
- Semmi különöset. Voltunk boltban, meg most egyébként Sárától jövők, mert gyors benéztem hozzá- meséltem.
- Értem. Amúgy holnap suli. Nem kéne tanulni?
- Nem tudom.
- Hát jó, de nem szeretném, ha rossz jegyet kapnál.
- Azt én se szeretném. Ne aggódj. Amúgy hol van Lola??- kérdeztem.
- Ja majd 5 fele jön haza. Elment a barátnőjével mozizni.
- Grétával??
- Igen.
- Szupi. Na én most fel megyek. Szólj, ha van valami. Fent leszek- és már el is tűntem a nappaliból.

Sziasztok!
Tudom kicsit rövid lett ez a rész, meg hát nem is olyan izgi. De a következő már izgibb lesz! Ígérem!
Na puszii😘