Addig futottam Levi után amíg a parkban nem értem utól. Miután utolértem átöleltem hátulról és jó szorosan öleltem. Zokogtam folyamatosan.
- Kérlek Levi......ne mond el senkinek, kérlek....-szipogtam.
- Szállj le rólam most azonnal és miért kéne megőriznem a titkodat? Honnan tudjam hogy megbízhatok-e benned? Honnan tudjam hogy nem ölsz meg senkit?-ordította. Szerencse hogy nincs más itt rajtunk kívül.
- Kérlek...nem akarom hogy rám találjanak.......nem akarom..... KÉRLEK LEVIIII-ordítottam már a szemeimből jobban folyt a könny mint a Niagara vízesésből a víz.Levi csak állt lefagyva,semmit nem értett abból amit mondtam.
- Na jól van kölyök most szépen elengedsz-mondta majd elengedtem és szembe fordult velem-így már jobb most pedig szépen okosan megnyugodsz és elmondod hogy mégis mi a szent szar folyik itt.-mondta miközben leült egy padra várva hogy leüljek mellé.
Elmeséltem neki mindent,hogy őrült tudósok kergetnek hogy a volt falkám meg akar ölni és hogy hogy bántak velem a nevelő szüleim.Meg azt is hogy miattuk költözök folyamatosan.Senki előtt nem nyíltam még meg. Remélem bízhatok benne.Miután végeztem a meséléssel bele néztem az acélkék szemeibe és érdekes dolgokat állapítottam meg.Ugye van az a mondás hogy a ,,Szem a lélek tükre" hát igen mi vérfarkasok értjük főleg ezt a mondást ha jó mélyen belenézünk a másik szemébe kb mindent látunk hogy hogy érezte magát tegnap vagy párhónappal ezelőtt.Levi-n csak azt láttam hogy sajnál és azt hogy EGYÜTT ÉREZ??
- Sajnálom ami veled történt ,ígérem megőrzöm a titkodat!-mondta.
- Köszönöm!- néztem rá hálás szemekkel. Már megint könnybe lábattak a szemeim.
Levi szemszög
Nagyon sajnáltam ezt a lányt. Én is éreztem így mint ő sőt, mindennap így érzek. Senkim sincs Anyám meghalt még mikor öt éves voltam. Utána a Nagybátyám nevelt de ő 12 éves koromban magamra hagyott. Csak megtanította hogyan védjem meg magam,de én az alatt az idő alatt is nagyon hozzá nőttem hogy úgy mondjam és mikor elhagyott az nagyon nagy pofon volt nekem. Hiába nem bánt velem úgy mint ahogy egy nagybátynak kell de akkor is fájt. És azóta egyedül vagyok. Csak Farlan , Isabell és Erwin maradtak nekem de leginkább Isabellék. Erwin-ben is megbízom persze de, azért valahogy Farlan-ékban mégis valahogy megtaláljuk a közös hangot. Farlan-t már ovis korom óta ismerem Isabell-t meg ötödik óta Erwin-t meg csak kilencedikben ismertem meg szóval érhető nem?
Rá néztem (név)-ra és láttam hogy megint zokog. Megsimogattam a a fejét majd az arcát és előkaptam egy zsebkendőt.Majd oda adtam neki.
-Tch,bőgő masina nyugodj már meg nem foglak bántani és megőrzöm a titkod szóval most már elég legyen.-mondtam.
- Köszönöm!
- Tch, mit köszönsz?-kérdeztem.
- Azt hogy meghallgattál.-mondta-tudod eddig mindenki el lökött magától ,akárhány osztályban vagy közösségben voltam mindig utáltak. Nem tudom miért . Senki másra nem számíthattam Obi-n kívül. De itt minden más, egy nap alatt jóban lettem mindenkivel ,befogattatok és te, teleptél meg a legjobban!-mondta most már mosolyogva, istenem de édes a mosolya! Várjunk mi van?
-Miért?
-Mert olyan... na jó lehetek őszinte?-kérdezte.
-Tch.
-Szóval első ránézésre te olyan embernek tűnsz aki azt akarja hogy azt higgyék róla hogy egy szívtelen ember aki mindenkivel bunkó paraszt és nincsenek érzései és nem fél semmitől!-mondta én meg a szokásos fapofámmal néztem azokat a (szem szín) szemeit.-De engem nem versz át!
-Tessék?-kérdeztem kicsit meglepődve.
- Engem nem versz át Levi ,lehet hogy másokat igen de engem nem. Látom hogy milyen vagy igazából.-mondta mire én csak kerek szemeket vetetem rá.
- És milyen vagyok valójában?
- Egy nagyon jó szívű ember aki csak arra vár hogy valakit őszintén szerethessen és hogy valaki viszont szeresse. Látom hogy nagyon szenvetsz a múltban történtek miatt , nem tudom mi történt veled majd ha akarod elmondod , látom hogy félsz csak nem mered még magadnak sem bevallani félsz attól hogy elveszíted azokat akiket szeretsz. Magadban örlőtsz, nem mondod el senkinek hogy éppen mi nyomja a lelkedet csak mutatod a "marhára leszarok mindent nem félek senkitől és semmitől én boldogulok egyedül is nem kell nekem senki" ént de ezzel csak magadnak ártasz a legtöbbet. Bár az őszinteséged az igazi meg na jó egy kicsit bunkó is vagy de had adjak egy jó tanácsot , 1. Mond ki hangosan hogy mi nyomja a lelked tudod hogy ha elmondod valakinek a problémáidat akiben tényleg megbízol akkor már könnyebül egy kicsit a lelked. Nem gyengeség az hogyha elmondjuk vagy kimutatjuk hogy mi fáj nekünk meg mi nem.És ki tudja lehet hogy ha elmondod valakinek hogy mi bánt talán még jobban is alszól és nem lesznek rémálmaid!-jelentette ki én meg lefagyva ültem mellette és néztem rá nagy szemekkel. Ez a lány elképesztő egy nézésből ezeket megállapította. Még azt is hogy álmatlanságban szenvedek. És a rémálmok ez elképesztő. Lehet igaza van és beszélnem kellene a problémáimról valakinek egyszer beszéltem Farlan-an el egy problémámat ami nem hagyot nyugodni és már is jobban éreztem magam egy fokkal. Jézusom milyen egy nyálas lettem! De azért meg fogadom a tanácsát.- Tudod én is el mondtam mindig Obi-nak hogy éppen mi fáj nekem és utána valahogy mindig jobb lett a lelkemnek. Haa nem is tudom mi lenne velem a Bátyus nélkül?!
-(név)-kezdtem.
- Tessék?-kérdezte majd rá nézet az órájára- Jézusom már ennyin az idő-állt fel-Bátyus már szerintem tűkön ül. -Rá néztem én is az órámra már tényleg elég késő van. -Jaj bocsi ne haragudj mit szeretnél mondani?-kérdezte.
- Csak azt hogy köszönöm!-majd fel álltam és megöleltem. Ő egy kicsit meglepődött de vissza ölelt. Miközben öleltem éreztem az illatát ami egyszerűen eszméletlenül jó. Utána nézni kezdtem a gyönyörű (hajszín) haját.Meg simogattam a fejét nagyon jó puha haja van. Baszki Levi mikor lettél ilyen nyálas? Csak egy napja ismerem és mér ölelgetem? Csak nem...? Nem az kizárt nem szerethettem belé vagy még is ? Lássuk csak mikor ma reggel megláttam azt gondoltam róla hogy ez is csak egy üres fejű kölyök lesz aki gyávább mint a sok évi átlag de tévedtem miután veszekedtünk egy sort egész nap őt figyeltem és mikor meg láttam ahogy Erwin hozzáér egy kicsit fel ment bennem a pumpa. Ó baszki.......!! És amikor meg tudtam hogy ő micsoda valójában csalódottságot éreztem nem tudtam miért, és mikor el mondta a történetét a szívem szakadt meg értem vagy valami ilyesmit szoktak mondani az emberek ilyenkor. Bakker beleszerettem!
- Őhmm...... Levi-(név) zökkentet ki a gondolataimból hogy már el kéne engednem mert mennie kell.
- Bocs ,akkor holnap ugye? Farkas kölyök.-mondtam neki egy halvány mosollyal az arcomon ami pikk pakk el tűnt.
- Persze , Törpém.-nevetett egy sort.
- Tch.
- Jó éjt Levi!-mondta.
-Jó éjt.....(név)! -mondtam megint egy gyenge mosollyal.
Lassan jön a kövi.....
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
