Minho:
Kudarc vagy.
Már megint ezt a hangot hallom. Nem emlékszem pontosan mikor is kezdődött ez az egész csak azt tudom, hogy napról-napra egyre rosszabb. Eleinte ez a hang csak ritkán jött elő, viszont most már minden cselekedetem után hallom. Aludni sem bírok már miatta, ezért egy ideje altatókat szedek. Természetesen erről egy tag sem tud és szeretném ha ez így is maradna. Nem akarom, hogy aggódjanak, így is elég teher vagyok már nekik.
-Hé! Föld hívja Minhot-próbálta felkelteni a figyelmemet Jisung.-Vége a szünetnek. Gyere!-egy rá jellemző hatalmas mosoly kíséretében nyújtotta oda a kezét nekem, hogy segítsen feltápászkodnom. Jelenleg a lelket ő és a többi tag tartja bennem. Nem tudom mit kezdenék nélkülük. Jisung mostanában eleget aggódik értem. Mindig kérdezgeti, hogy jól vagyok,e, miért nem szoktam mostanában annyit mosolyogni és beszélni, és miért nem eszek. Ilyenkor általában csak mosolygok rá, és mondom, hogy nincs semmi baj, nem kell aggódnia, de belül azt gondolom, hogy sokkal jobbat érdemelne nálam és nem kéne ennyit törődnie velem. Jisungie mindig mindenkivel kedves, nagyon tehetséges mindenben, mindig pozitív és vidám, és bármiről lehet vele beszélgetni. Nem csoda, hogy az összes rajongó és a tagok is imádják. Velem az élen. Erre itt vagyok én...Nem vagyok jó sem éneklésben sem rappelésben, nem vagyok jó társaság, nem tudom megnevettetni az embereket és úgy érzem a többiek nélkülem sokkal jobbak lennének. Az egyetlen dolog amiért még itt vagyok az a tánc. Táncolni azt elég jól tudok, viszont mostanában abba is eléggé visszaestem. Annak ellenére, hogy én vagyok a koreográfus mégis nagyon gyakran rontok. Ilyenkor azt mondják nekem, hogy semmi baj és kezdjük előről, de tudom, hogy belül csalódottak még, ha ezt nem is mutatják ki. Ha ez nem lenne elég a fáradság miatt manapság elég gyorsan ideges leszek és olyanokat mondok amiket később megbánok. Szegény Jeongint tegnap nagyon leszidtam, mert nem tudott megtanulni egy részt. Aztán persze bocsánatot kértem tőle, de azóta is nagyon gyötör a bűntudat.
-Rendben srácok! Mára elég volt. Jó munkát végeztetek.-gratuláltam a többieknek. Az igazság az, hogy lett volna mit gyakorolni, de nem hinném, hogy képes vagyok még egy órát itt maradni.
Mindenki elhagyta a termet csak én és Jisung tartózkodtunk még a helyiségben.
-Hyung itt maradsz velem egy kicsit gyakorolni? Van egy rész, amit még annyira nem tudok.-kérdezte Jisung. Erre megmerevedtem. Nem akarok vele is kiabálni.
-Nem is tudom Jisungie, késő van már, pihennünk kéne-mentegetőztem.
-Kérlek~-ölelt át szorosan és boci szemeivel engem fürkészett. Nem tudok neki nemet mondani.
-Najó legyen-adtam be a derekam. Mire ő egyből rohant is bekapcsolni a magnót.
Egy fél óra múlva sem haladtunk szinte semmit. Én nem voltam túl segítőkész, így Jisungnak sem volt egyszerű. Próbáltam visszafogni az indulataimat.
-Hyung te nem is igyekszel. Így nem fogom megtanulni. Múltkor Hyunjin-hyung végig segített nekem-nyafogta. Bennem itt pattant el valami. Nagyon.
-Akkor miért nem Hyunjint kérted meg, hogy segítsen?!-ripalkodtam rá.
-Mert azt hittem a saját barátom örömmel segít nekem, de úgy látom túl naív vagyok. Akkor máskor is Hyunjinnal fogok gyakorolni-sértődött meg.
-Jobban is teszed,de ő sem tud azon segíteni aki semmit nem konyít a tánchoz-morogtam oda neki és szembe fordultam vele. Ekkor vettem észre, hogy könnyes szemével engem néz.
-Szerinted tehetségtelen vagyok? Örülök, hogy ez is kiderült.-mondta teljesen monoton hangon viszont gyönyörű szeméből könnyek folyatk.
-J-Jisung én nem-próbáltam vígasztalni.
-Nem Minho! Hagyj békén, ha ezt gondolod rólam, hogy nem éri meg velem foglalkoznod vagy azt hiszed, hogy Hyunjinel kéne gyakorolnom akkor legyen, nem zavarlak tovább,de szerintem tartsunk szünetet kettőnk között.-a hangja remegett. Miután ezt elmondta még próbáltam vígasztalni, de ő gyorsan kifutott a teremből.
Grat Minho! Sikerült elkergetned az egyetlen embert aki nem utált. Látod egy hiba vagy.
Az én könnyeim is megeredtek. Nem akartam ártani a számomra legfontosabb embernek.
-Sajnálom Jisung...
/Na itt a kedvenc Stray Kids shippemről szóló story. Nem csak azért, erről a shippről írtam, mert szeretem, hanem azért, mert ebből is kevés van. De hogy mé?!😂😂. Amúgy nem tudom, miért pont a biasaim, azok akik szenvednek. Előszőr Jungwoo most meg Minho..Ki lesz a kövi tán Baozi?! Azért annyira merész nem vagyok.😂Remélem tettszeni fog nektek.❤❤/
