Napról napra megismerhetlek téged,
Csak szívedet annyira véded,
Bár tudnám, mivel gyógyíthatnám,
Mert engem teljesen megbódítottál.
Már az elején teljesen más volt,
Kedvességed szívemig behatolt,
Lelkemnek egy kis reményt hoztál,
Arcomra pedig mindig mosolyt hoztál.
Egy rózsa vagy énnekem,
Tüskéd néha oldalba szúr,
Szirmaid szorosan összezárnak,
Remélem, kinyílnak s ragyognak énnekem.
Remélem, szerethetlek, mint még senki,
S mindenki ezt fogja zengeni,
Rossztól megpróbállak menteni,
S benned egy új világot kelteni.
JE LEEST
My poetry
Poëzie"A poem begins as a lump in the throat, a sense of wrong, a homesickness, a lovesickness." - Robert Frost ©Copyright - Minden jog fenntartva! Utánközlés csak is engedéllyel lehetséges!
