23:59
Csupán egy perc lehet csak a boldogságunk, eggyel sem több
Éjfél múlásával mindkettőnktől véres lesz a küszöb
És akármennyire is akarjuk egymás szeretetét
A halál legyőz bennünket, és kegyetlen bosszút mesél.
A gyilkos hangja rólunk képez egyre terjedő pletykát
És mi elhisszük, pedig tudjuk, hogy a fele hazugság
Naivan megyünk fejünk után, a sor végén kullogva
És várjuk Éjfélt, az egy percet alig ki nem használva.
Csókot lopok ajkaidtól, te félénken visszakéred
Így fonódunk ketten együtt az éjszaka közepébe
Fél perc, és mindkettőnknek lőttek, de szó szerint – végünk lesz
Te, én és Éjfél együtt fekszünk majd a sírban rémülten.
A szertartás után lágyan a földbe hullunk mindhárman
Szívünk még akkor is dobogni fog a bűzlő hullánkban
Amikor már halottak leszünk, mégis élünk örökre
És ha jön az Éjfél, együtt fulladunk a szerelembe.
