A főszereplő Sakura Haruno. A történet onnan folytatódik hogy Sasuke már megalapította a HEBI-t. Ezalatt eltelik pár év és Sakura olyan erő birtokába jut, amire még az Akatsuki is felfigyel. Ha már egy valakinek elnyeri a tetszését a történet már bo...
- Nekünk még dolgunk van- mondta Deidara és kerülte a tekintetem. Szó nélkül a magasba emelkedtek és magamra hagytak a búvóhelyen.
Tudtam, hogy be kéne mennem. Tudtam, hogy se nekem se nekik nem lesz jó, ha nem megyek be a biztonságot nyújtó rejtekbe. De nem érdekelt. Tisztán akartam látni. És ehhez az kellett, hogy megtudjam mire készülnek. Álldogáltam amíg már csak egy kis pontnak tűntek. Egy levelet megfogtam és az irányukba hajítottam. Mint a kés úgy süvített a távolodó Akatsukikhoz. A levélbe egy kis csakrát juttattam így csak annyi volt a dolgom, hogy kellően lemaradva hogy ne érezhessenek meg, követem a csakrámat. Sokkal lassabban haladtam gyalog, mint ők a levegőben. Több órás előnyük volt. És lassan napokká nőtt a távolság, de nem pihentem. Talán majdnem két teljes napot futhattam bár a végén már csak vonszoltam magam. Megálltam egy tisztáson. Muszáj pihennem. Remélem nem késem le az akciójukat, de féltem, ha továbbmegyek elájulok. Felugrottam egy faágra, a derekamnál egy kötéllel a fához kötöttem magam, hogy ne tudjak leesni. Kellően takarva voltam így, ha nem pontosan engem keres valaki akkor nem találhat rám. Lehunytam a szemem és azonnal álomba zuhantam.
Sötét helyen jártam. Sötét alakok vettek körül és remegtem a félelemtől. De nem engem néztek. Valaki feküdt közöttük. Karjait széttárva lebegett a levegőben. Ijedten riadtam fel és ha nem tart meg a kötél tuti lebukfencezem. Kikötöttem magam, összepakoltam, bekaptam egy pirulát hogy bírjam, behunytam a szemem és koncentrálni kezdtem. Most, hogy aludtam pár órát sokkal könnyebben bemértem a helyzetüket. Már csak fél napnyira voltam. Gyorsan kezdtem el a fák között haladni.
Itachi:
- Valaki közeledik – szólalt meg Pein mire kinyitottuk a szemünket. A háromfarkút távolítottuk éppen el a testből.
- Mire ideér végzünk- nyitotta ki a szemét Deidara- Sakura az- nézett egyenesen rám. Az isten verje meg azt a lányt, hogy képtelen a fenekén maradni. Behunytam a szemem, de képtelen voltam koncentrálni. Szörnyű érzés kavargott a gyomromba már az elejétől fogva, de most még jobban felerősödött.
Mi ez?
Mi ez az érzés?
- Itachi koncentrálj- mordult rám Pein. Morogtam egyet és megpróbáltam a feladatomra koncentrálni, de mindhiába. Kisame Deidara és csak én voltam igazából jelen a többieknek csak a halvány sziluette emlékeztetett arra, hogy félig-meddig ők is itt vannak. Ha nem végzünk mire ideér Sakura... Látni fogja mit tettünk... A közöttünk fekvő élettelen testre pillantottam. Mit tettünk...?
- Kész- szólalt meg Pein- Intézzétek el a lányt- dühösen pattantak ki a szemeim- Ne tudjon meg többet, mint amennyit kell, ne forduljon ellenünk! - nézett rám majd eltűnt. A többiek is felszívódtak, hárman maradtunk.
- Beszéljek vele? - kérdezte Dei miközben kiropogtatta az testrészeit. Nem kellemes ennyi ideig egyhelyben állni. Megráztam a fejem.
- Inkább csak tüntessétek el a testet- mondtam, de késő volt. Kisame a vállára dobta a fiú testét akkor lépett be a barlangba. Tüzes tekintete végigpásztázott rajtunk, majd Kisamen állapodott meg.
- Ne- suttogta elborzadva. Kisame kérdőn rám nézett én pedig jeleztem, hogy tűnjenek már el. Sakura rám emelte tekintetét, amitől a gyomrom még jobban összeugrott.
Sakura:
Nem tehették. Biztos félreértem. Ők nem...
- Ugye... Ugye, csak elájult? - kérdeztem remegve. Tudtam, hogy nem. De meg kellett kérdeznem. A többiek eltűntek kettesben maradtunk.
- Meghalt- mondta tekintetével engem figyelve. Egy másodperc alatt előttem termett és a kezemért nyúlt.
- Maradj távol tőlem! – üvöltöttem rá és elrántottam a kezem a szorításából.
- Ez semmin nem változtat- szavai csak jobban feldühítettek. Homályossá vált a látásom és éreztem, hogy a szemeim könnyel telnek meg- Ne foglalkozz ezzel, nem számít...- mondta mire hitetlenkedve közbevágtam.
- Emberek halnak meg körülötted! Hogy ne számítana ez??-löktem meg a mellkasát- Számít, és ezt tudod nagyon jól!!!- kezemet felé lendítettem és a kezem hatalmasat csattant az arcán. Nem állította meg. Megtehette volna, de nem tette. Végig folyt az arcomon az első könnycsepp utat törve ezzel a többinek. Megállíthatatlanul folytak és csak undorodva tudtam figyelni az előttem álló férfit, akit pár nappal ezelőtt olyan közel éreztem magamhoz, mint még soha senkit... Most pedig egy idegent bámultam.
- Ne játszd meg hogy nem tudtad kik vagyunk! Mindig is tudtad ezt, arról nem tehetünk, hogy elhitetted magaddal azt, hogy nem vagyunk gyilkosok. Igen embereket ölünk, ha ezt kell tennünk! Ne minket hibáztass mi nem hazudtunk soha erről!
- Ne csináld ezt- ráztam a fejem- Ne tegyél úgy mintha nem érdekelne! Ne tettesd, hogy nem számít neked!
- Pedig nem számít.
- Számít! És ezt jól tudod...- sarkon fordultam és elindultam kifelé a barlangból. Képtelen voltam tovább nézni. Csalódtam... De a legnagyobbat magamban. Tényleg elhitettem magammal...
„Ők gyilkosok Sakura, nem gondolod, hogy te ismered őket félre?"
Visszhangoztak a fejembe Sasuke megvető szavai. És milyen igaza volt. Kint megpillantottam Kisamet és Deidarat. Szomorúan néztek engem. Hezitálva, de Kisame elindult felém. Megráztam a fejem mire megtorpant.
- Sakura- suttogta, biztosan valami magyarázatot talált volna ki, de félbeszakítottam.
- Ne- ráztam a fejem- Ezt semmi nem teszi jobbá- mondtam, majd tőlük is elfordulva az erdőbe indultam.
Tudtam, hogy össze kell magamat szednem. A küldetésem adott és ezen az érzéseim sem változtatnak. Igazából most vannak a helyén. Nem akarok közöttük maradni. Nem akarok gyilkosok közé tartozni. Csak most érzem ennek a súlyát, mert eddig vakon követtem a vágyaimat. Naiv voltam. Mint mindig. Letöröltem a könnyeim. Tönkre fogom őket tenni. Nem játszadozhatnak úgy emberi életekkel mintha nem is számítana. Nem engedem. Rájöttem mi volt a baj. Miért éreztem azt, hogy csak tétlenkedek. Nem volt semmi célom.
Eddig...
De most már van.
Mégpedig, hogy tönkre tegyem az Akatsukit.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Sziasztok! Remélem jól telt a karácsonyt, én ezzel a kis résszel kívánok nektek utólag is kellemes ünnepeket és Boldog Új Évet <3 Kérek véleményt, mit gondoltok a folytatásról!
