•Changing years•

1×26

Reggel mikor felkeltem, teljesen Taehyungon feküdtem, aki a telefonját nyomogatta. Felemeltem a fejemet, államat mellkasán megtámasztottam és úgy néztem fel rá.

-Jó reggelt Kookie. - köszönt rekedt, mély orgánumú hangján.

-Jó reggelt. - köszöntem én is legurulva róla.

-Hogy aludtál? - kérdezte letéve telefonját.

-Jól. Tudtál tőlem aludni ugye? - kérdeztem félve.

-Ez volt a legkényelmesebb éjszakám. - mondja mosolyogva, amin nekem is el kellett mosolyodnom.

-Köszönöm hogy itt maradthattam. - néztem rá hálásan.

-Ha máskor is itt szeretnél aludni, csak akkor teheted meg, ha ugyan így kelek fel!-mondja, mire elnevettem magam. - Amúgy tegnap miért sírtál? Mi volt a baj? - kérdezte, mire a szemem újra bekönnyesedett.

-Yoongi mikor elment fürdeni, a szekrényen hagyta a telegonját, és elkezdett folyamatosan rezegni. Azt hittem hogy hívják, szóval gondoltam megnézem hogy ki az,és egy csaj írt neki, valami Rose vagy ki. Azt írta hogy nagyon kívánlak daddy vagy mi. - kezdtek el újra folyni a könnyeim.

-Jolvan de ne sírj. Biztos valamelyik ribanc munkatársa. Gyere menjünk le. - mondta majd kimásztunk az ágyból és lementünk a konyhába, ahol Jin meg Yoongi volt csak. Mikor megláttak, Yoongi egyből felpattant, és felkapva az ölébe indult meg a szobánk felé. Letett, majd leültünk az ágyra.

-Miért mentél el innen?Rosszat mondtam volna? Megbántottalak? - kérdezte, mire megráztam a fejem. Elvettem a telefonját az éjjeli szekrényről, majd feloldva kerestem meg az üzenetet,majd mutattam felé.

-Jajj baby... Én lettem a főnöke a cégnek ahol dolgozom, és kötelességem volt minden ott dolgozóval felvenni a kapcsolatot. Ez meg egy ribancaki rám van állva. De. Nem tilthatom le mert ha van valami csak itt tud elérni. Nem adtam meg neki a telefon számom. - mondja mire lehajtottam a fejem. Az ölébe húzott, én meg teljesen hozzábújtam.

-Nem haragszol rám ugye? - kérdeztem félve nézve rá.

-Dehogy haragszom.-mondta mosolyogva. - Annyira szeretlek. - nyomott egy hosszab csókot a homlokomra, majd felkelt velem együtt, és letett, közben én is elmotyogtam egy 'én is szeretleket'. Megkapaszkodtam a nyakában, és az ölébe másztam, persze az ő segítsége kellett. Lementünk a konyhába, ahol már mindenki ott volt, és mi is leültünk reggelizni.

-Hyung?-Néztem rá. - Elmegyünk ma a házhoz? - fordultam telhesen felé.

-Milyen házhoz? - kérdezte megállva az evéssel.

-Hát ahol laktam. - mondtam a tányéromat eltolva magam elől.

- Elmehetünk ha azt megetted. - mutatotta tányéromban lévő reggelimre. Elkezdtem enni, és nagyjából a felét ettem csak meg, mert ben fért belém több. A többit Yoonginak adtam, aki be is falta az egészet. - Gyere menjünk fel öltözni, aztán mehetünk. - mondta Yoongi, majd fel is keltünk. Ment volna ki a konyhából, viszont megfogtam a kezét, ezzel megállásra kényszerítve.

-A tányérodat tedd szépen a mosogatóba. - Szóltam rá, majd elindultam fel. A szekrényből kivettem egy fehér pólót, meg egy fekete farmert, és azokat felvéve, loptam el Yoongi egyik kardigánját.

Elindultunk ki, és mivel Yoongi azt mondta hogy ő lusta sétálni, ezért kocsival megyünk. Mikor a ház elé értünk, leállította a kocsit, majd mind a ketten kiszálltunk. Elővettem a kulcsom, majd az ajtó elé sétálva kinyitottam. Az alkohol, és a poshadt szag egyvelege száguldott ki az ajtón. Bementünk, majd mindenhol nyitottunk ablakot.

-Segítesz? - kérdeztem ránézve.

-Persze. - mondta, majd elindultunk megkeresni a tárgyakat. Végül Yoongi felsöpört mindenhol, én meg mentem utána felmosóval, így a lenti résszel egész gyorsan kész lettünk. Felmentünk, majd ott elkezdtünk pakolászni. Az én szobámmal kezdtük, ahol lehúztuk az ágyneműt, és el indítottuk a mosást. A ruháimat kiválogattuk, ami nagyon másból nem állt csak feketéből, és ami kellett az elpakoltam, ami nem, azt pedig Egy zacskóba beletettük, mondván hogy majd elvisszük a ruhagyűjtőbe... Aigoo nem tudom mi az. Mindegy. Ruhagyűjtő. Míg Yoongi a ruhákat betette a kocsiba, addig én átmentem az apámnak nevezett szörnyeteg szobájába, és ott is lehúztam az ágyneműt, mivel már jó pár hete itt szárad rajta az ondója. Azt is bevittem a fürdőbe, és betettem a másik mosógépbe, majd azt is el indítottam. Az egész szobámban rendet tettünk, majd átmentünk a másikba, és. Ott is kicsit rendezettebb lett minden. Felsöpörtük a szobákat, aztán fel is mostunk, így mikor ezzel is készen lettünk, lementünk, és a hűtőben lévő cuccok felét, ki kellett dobálni. Ami jó volt, az eltettük, és majd otthon megesszük. Szóval kitisztítottuk az egész házat, és feltettük, hogy ki bérelhető, majd ilyen 6 óra fele, elindultunk haza. Vagyis azt hittem hogy oda megyünk.

-Hova megyünk? - kérdeztem mire csak a combomra tette a kezét.

-Vacsizni. - mondja, majd teljesen elengedte a kormányt, hogy be tudja csatolni magát.

-Úristen!- vettem el kezét combomról, majd tettem a kormányra. Kuncogott rajtam egyet, majd egyik kezét a kormányra, a másikat pedig a combomra tette. Mikor odaértünk, kiszálltunk, majd mellém érve összekulcsolta kezeinket, és úgy indultunk el be. Leültünk egy asztalhoz, majd mikor már vettem volna el az étlapot, Yoongi elhúzta előlem.

-Te nem olvashatod el az étlapot mert mellette vannak az árak. Inkább felolvasom én. - mondta, majd el is kezdte olvasni.

-Én azt a husos salátát választom. - mondtam hátradőlve.

-Az a hármas. Én nyolcasat kérek. - mikor idejött a pincér, neki is elmondta, majd amíg vártuk a kaját, elkezdtünk beszélgetni lényegtelen dolgokról.

Mikor kihozták a kaját, megettük, majd a kocsiba ülve, indultunk is haza, mert mind a ketten fáradtak voltunk. Mire hazaértünk, már mindenki aludt, ezért bezárva az ajtót, felmentünk a szobába, majd egy boxert fogva mentünk el fürdeni. Igen. Együtt. Romi mi? Szóval. Mikor azzal is végeztünk, visszamentünk a szobába, majd egymásba gabajodva aludtunk el.