Különleges Karácsony 2/1 || Taegi ff(Befejezett)

6.nap

Hunyorogva nyitogatom a szemeimet, közben igyekszem kitalálni mi nehezedik a mellkasomra.
Ahogy kis mocorgás után le vezetem tekintetem, az megakad egy koromfekete hajkoronán.
Yoongi nyakig betakarózva pihen a mellkasomon, én pedig nem tudok nem reagálni a hirtelen rám törő emlékekre.
Tegnap este szeretkeztünk, majd elaludtunk a kanapén.
Most is meztelen testtel préselődünk egymáshoz és ez azért eléggé meg indítja a fantáziámat.
Érzem ahogy egyre jobban be keményedem. Nyögve csapom hátra a fejem. Yoongi ezt a pillanatot választja arra, hogy ki nyissa gyönyörű szemeit, belém rekesztve minden levegőt.
Meghalok ettől a tekintettől. Izgatottan nyalok végig ajkaimon, mire Yoongi fel mordul, majd egy gyors mozdulattal fel húzza magát, hogy egy szinten legyünk, majd vadul tapad ajkaimra.
Olyan intenzív, hogy hangosan a szájába nyögök, mire ő újra fel mordul.
Szusszantva fordítok a helyzetünkön és most én irányítok.
Bele túrok puha tincseibe, míg másik kezemmel az oldalát simogatom, apró sóhajokat ki váltva angyalomból.
Teljesen be indít a hangja, elbódít, akárcsak az illata, a látványa, az érintése. Képtelen vagyok betelni vele.
Egyre jobban elveszek karjaiban, teljesen átadva magam a vad gyönyörnek, amit csak vele élhetek át teljességgel.

-Van kedved velem tartani ma? - kérdezem valamivel később, ahogy karjaimban tartom le nyugvó testét. - Fát kell vennem!
-Szívesen! - emelkedik meg, majd ki mászik mellőlem és úgy ahogy van meztelenül el vonul a fürdőszoba irányába.
Egy darabig bent van, majd már felöltözve bukkan fel.
-Készítettem ki neked is alsót, ruhát sajnos nem tudok adni, de jó lesz a tegnapi is!
Meg köszönöm, majd el sietek zuhanyozni.
Gyors reggeli után végül is útra kelünk, hogy meg keressük az ideális fát.

A kereskedő kissé furcsálva figyeli, ahogy minden fát meg forgatunk, kommentálunk, majd tovább állunk, hogy a következővel is azt tegyük.
-Egyáltalán mekkorát szeretnétek? - horkant Yoongi, a huszonhatodik meg forgatott fa után.
-Hát mondjuk, nem túl nagyot. De azért legyen formás... tudod, mint Te! - kacsintok, mire Yoongi elpirulva kapja el tekintetét.
-Bolond vagy! - motyogja. Kuncogva lépek mögé, majd a hátához simulva karolom őt, úgy hogy ne tudjon szabadulni. Nem mintha nagyon szabadulni próbálna.
Nevetve ringatom őt a karjaimban és még az sem zavar, hogy a fenyőfa árus furcsa szemekkel méreget minket.

-Ne rángasd már! - morogja a Törpim, miközben próbáljuk a fát be vinni az ajtón.
Ahhoz képest hogy egy kisebb fát akartam venni, a leg nagyobbat vettük meg!
-De nem jön. - morgom. Hiába húzom, vonszolom, a fa nem akar mozdulni.
-Mi a fasz folyik itt? - hallok egy ismerős hangot csattanni, közben Yoongi halk sikkantását.
-Ember, mit settenkedsz mögöttem? - mordul Jiminre, aki jóízűen fel nevet.
-Miért molesztálod azt a fát? - kérdezi egy rég hallott ismerős hang!
-Kooksi? - kiabálok a fa belső oldaláról, mire a túloldalon a jól ismert vidám nevetés.
-V! Ölelj meg! - Kiált boldogan!
-He? - igen értelmes válasz! - Előbb győzd le az akadályt Rómeó!
Újabb nevetés, majd nagy nehezen meg indul a fa.
Ahogy be jutnak, Jungkook boldog kiálltása szeli át a szobát, majd a vidám nyuszi boldog vigyorral az arcán ugrik a nyakamba.
Nevetve ölelgetjük egymást, olyan igazi csont ropogtatóan, mint annak idején is.
Végre haza jött a kedvenc játszó társam.
Yoongi és Jimin is meg ölelgették egymást, bár ők a finomabb változatot eszközölték.
-Ahm, Tae... nem akarok ünneprontó lenni, de nem kisebb fát akartunk? - kérdezi Jimin, a fát tanulmányozva.
-Most miért? - lelkendezik Jungkook! - Szerintem menő!
-Aham, igen! Gondolom, majd szívesen fel díszíted?! - morgolódik Jimin továbbra is.
-Naná! - dörzsöli össze a kezét duracell nyuszi, mire Yoongi felnevet.
-Négyen össze hozzuk. Mint régen.
-Ok! - nevet fel Jimin. - Benne vagyok!

Nagy huzavona után végre belőjük a fát, majd dísziteni kezdjük.
Yoongi végig mosolyog, de ami a legjobban tetszik, hogy nem zavartatja magát és spontán ölel meg és csókol amikor csak kedve tartja.
És ahogy elnézem, Jungkook sem fogja vissza magát Jiminnel kapcsolatban.
-Mit csináltok ma este? - kérdezi Jimin vendégeinktől, mire azok először össze néznek, majd vállat rántanak.
-Nekem nincs programom... az elkövetkezendő pár napban! - von vállat Yoongi!
-Nekem sem! - mondja Jungkook boldog vigyorral az arcán, majd Jiminre pillant és szemünk láttára lágyulnak el vonásai.
Jimin ugyanazzal a tekintettel néz vissza rá, mire Yoongi halkan fel kuncog.
-Szép is a szerelem! - mondja vigyorigva, mire kezére simítok!
-Igen, baba, szép! Mint ahogyan Te!
Yoongi erre el pirulva süti le tekintetét, én pedig menten meg zabálom olyan édes.

-Lesz este valami koncert! - szólal meg Kook. - Ne kérdezzétek, el felejtettem a nevüket, de ahogy hallottam, jók.
-Én benne vagyok! - mondja Jimin teljesen felpörögve. - Tae?
-Miért is ne? Nekem mindegy! A lényeg hogy Yoongi-val legyek.
Imádom ahogy a bókjaimra zavarba jön, mint most is. Olyan piros mint a mikulás hacukája, én pedig csak hogy fokozzam zavarát, oda hajolok és lopok egy csókot.
-Akkor, én azt hiszem haza ugrom, el készülődöm! - mondja Kook fel állva Jimin mellől.
-Jó ötlet! - áll fel Yoongi is.
-Úgy készüljetek, hogy utána itt alszotok! - mondom Yoongi mellé lépve, majd derekát meg fogva közel húzom magamhoz. - Ezentúl mindig együtt leszünk, baba. Soha többé nem engedlek el! - suttogom a fülébe, mire karjait a nyakam köré fonja.
-Nem, mintha el akarnék szökni. Nem azért jöttem vissza!
-Helyes! Menj, készülj el. Odaadom a kocsit. - mondom az asztalról fel véve a kulcs csomót. - Így hamarabb vissza érsz!
-Woaw! Ez komoly? - jön lázba. - Gyere Kookiie! Sietnünk kell!
Miután el robognak, mi is szétszéledünk Jimin-el, készülődni.
Izgatott vagyok, hisz ezt fel foghatom amolyan randinak is.
Madarat lehetne velem fogatni, olyan boldog vagyok. Először érzem ezt az érzést és minél jobban gondolkodom rajta, annál biztosabb vagyok benne, hogy bele szerettem az én fekete hajú angyalomba.