Kávé, két kiskanál cukorral /Jikook/✔

~4~

Napjainkban

  Jimin sietősen szedte a lábait az egyik busani felhőkarcoló felé. A hideg csípte az arcát, az őszi szél bedig be bújt a kabátja alá, néha pedig a hajába is belekapott. Mire a férfi belökte a hatalmas épület üvegajtóját, addigra teljesen átfagyott. Szidta magát, hogy nem tudott normálisan felöltözni, mivel ideje sem volt rá, ugyanis elaludt, a munkahelye meg kissé messze volt a lakóparktól, ahol lakott.

  Az irodájában már a titkárnője fogadta
- Üdvözlöm igazgató úr - hajolt meg a Kim titkárnő. Amióta szakított Jimin Jungkookkal, azóta elég sok minden történt. Például többször is előléptették a szöszit, aki most már igazgató Busan egyik legjobb magazinjánál.

  Kim titkárnő ismertette Jimin ütemtervét, majd hozott egy kávét az igazgatónak
- Illetve, délután háromra megbeszélt interjúja van a J&JM vállalat csoport vezérigazgatójával.
- Miért nem Taehyung csinálja ezt? Úgy tudom, ő a legjobb riporterünk - vette a kezébe Jimin a jövőheti cikkekről szóló mappát
- A vezérigazgató kikötése az volt, hogy csak önnel hajlandó interjút csinálni.

  Jimin felsóhajtott, majd megdörzsölte az orrnyergét. A vállalat vezérigazgatója, egyben örököse is elég felkapott téma volt a fiatalok, főképp a hölgyek körében, és hatalmas fogás lenne nekik, ha az ő újságuk adná le az első interjút az újdonsült milliárdossal.
- Rendben. Egyébb kikötése nem volt? - vett a kezébe egy tollat, majd elkezdte írni a listát, hogy mit szeretne tőle kérdezni
- Nem Park igazgató úr.
- Értem Kim titkárnő, elmehet. - intett egyet a kezével, mire nő meghajolt, és kiment.

  Jimin napja ezután fárasztóan telt. Szerződéseket nézett át, lement az egyik modell castingra, benézett az egyik fotózásra is, illetve átnézte az újságba szánt cikkeket is, helyesírási és tartalmi hibák után kutatva.

  Éppen az ebédjét fogyasztotta, amikor hallotta, hogy lassan kinyílt az ajtó.
- Szeretne valamit, Kim titkárnő? - pakolta el az ételes dobozát - Kim titkárnő? - fordult az ajtót felé, de ott senki sem állt. Összeráncolta a homlokát, majd felkelt és becsukta az ajtót. - Biztos a huzat volt - motyogott, szinte magát nyugtatva. Visszaindult az asztalhoz, majd nem túl férfiasan, de felsikított, úgy megijedt.
- Jesszusom - támaszkodott meg a térdén, és a mellkasára tette a kezét, és az ijedségének okára pillantott, aki elkuncogta magát, és felé totyogott.

  A kislány alig ért Jimin térdéig, rózsaszín ruhában, szájában delfines cumi, a kezében pedig egy macit szorongatott.
- Apu - mutatott Jiminre
- Én? - mutatott magára szintén az említett. A kicsi kiköpte a cumiját, majd az irodában lévő kis asztalhoz tiepegett. Körül nézett, majd lebigyesztette az ajkait.
- Kincsem, hol van az anyukád? - sétált mellé Jimin, majd lenézett a picire. A gyerek megvonta a vállát.
- Csak apa van. Meg apu. - nézett fel a férfira nagy szemekkel.
- Oh... - vakarta meg a tarkóját Jimin - És hol van az, akivel jöttél? - guggolt le a kislányhoz.
- Ejment egy nénivel - rakta az üvegasztalra a plüssét. Jimin elöntötte a méreg: hogy hagyhatta egy idióta egyedül ezt a kislányt, egy nő miatt? Ha megtudja, hogy melyik alkalmazott tette ezt, azonnali hatállyal kirúgja. Sosem kedvelte azt, ha valaki szórakozik, miközben dolgozik vagy esetleg egyéb olyan dolgokat tesz, ami nem egy munkahelyre való - Lajzojunk? - szakította félbe a gondolatáramlatát a kislány, aki reménykedve pillantott fel a mellette lévő férfira.

  Lassan bolintott, mire a kicsi elvigyorodott
- Mondd picúr - sétált az asztalához, majd kivett egy csomag lapott és pár ceruzát - Mi a neved? - ült le a kicsi mellé
- Sayan - nézett Jiminre, aki elgondolkozott. A lány pösze volt, nem formálta olyan jól a szavakat, így az is feltehető volt, hogy a neve valójában más volt, esetleg Salan, Sagan, vagy Sarang. Jimin szeme kigúvadt.
- Sarang? - nézett a picire, aki épp az egyik lapra rajzolt rózsaszín köröket.
- Hm? - pislogott felé az említett, majd megfogott egy narancssárga ceruzát, és Jiminnek nyújtotta. A férfi szíve a válaszra nagyot dobbant. Kis habozás után megfogta a felé mutató az eszközt, majd a picivel kezdett el rajzolni.

  Kicsivel később Sarang arrébb lépett, és egyszerűen beleült a másik ölébe
- Pijjanó? - mutatott Jimin rajzára
- Nem kincsem, ez egy katica. Tudod milyen a katica? - simogatta meg a kislány haját. Furcsa mód, a mellkasát elöntötte a melegség a kicsi közelében, és szinte égette a vágy, hogy megóvja, és babusgassa a kisebbet.
- Apu - bökte meg az arcát Sarang. Jimin beharapta kissé az ajkát, a szíve pedig őrülten verni kezdett, a bőre pedig egy halvány rózsaszín árnyalatot vett fel. A kislány a lapra mutatott, mire a férfi rajzolni kezdett.
- Szóval a katica. A katica lehet piros, sárga vagy szimplán narancssárga - rajzolt egy kört - a hátán van két szárny, azon pedig pöttyök - húzott egy vonalat a körbe, majd megfogta a feketét, és rajzolt hét pöttyöt - a feje olyan, mint egy pici félkör a szárnyak végén - megrajzolta a fejét, majd a lábait - És ezek a pici vonalak ábrázolják a lépegetőit. Olyan, mint a tieid, csak neki több van, és kisebb - kuncogott Jimin. A pici elmosolyodott, majd megrázta a lábait.

  - Ciga - tolta Jimin keze elé a zöld színest
- Drágám, a csiga az barna színű - mosolyodott el - Vagy zöld csigát szeretnél? - Sarang álmosan ásított egyet, és Jiminhez bújt, majd nézte, ahogy a férfi keze alatt az apró állat megjelenik.

  - Apa - emelte fel a fejét, majd az ajtó felé fordult. - Apu - nézett fel Jiminre - Apa ott - mutatott a falapra. Nem sokkal később egy magasabb, elegáns öltönyös férfi lépett be.
- Oh - nézett meglepetten a párosra - Sarang?  Jimin?
- Apa - nevetett fel a pici, és kinyújtotta felé a  kezét, integetve.
- Jungkook!? - nézett a férfira Jimin döbbenten - Te mégis mi a francot keresel itt?

2021.01.29