Lina

Első fejezet: Első rész

Borús az Almási ég alja s a mezei munkások hosszú léptekkel indulnak haza a napi kapálásból hogy el ne érje őket a vihar,hisz volt már itt példa villámcsapásban meghalt terhes asszonyra ,s a babonaságban élő ugocsai emberek Isten haragjának tartották eme szerencsétlenséget. Lina történetünk főszereplője egy egy dörgés hallatán édesanyjához húzódik s szorosan karjába kapaszkodik. Eme család mióta világ a világ ebben a faluban él s egyebük egy kis háznál s rengeteg gyermeknél nem volt, pedig a szóbeszéd szerint Lina édesanyja Erzsébet nemesi család sarja lehetett, ki szerelemből megszökött s apai örökségéből kivettetett,már ha hihetünk a bolond beszédeknek. Lina 7 testvére közül Annát szerette legjobban s Jancsit kit elvitt a háború ezelőtt 3 évvel. Néhányszor levelet küldött a német frontról, s némi pénzt de egy pár hónapja nem jött semmi hír a fiú felől, pedig édesanyja minden éjszaka sírva szorongatja fia egyetlen fényképét,mi róla megmaradt. Anna szeretett testvére már házas,s Csetnekpatakon tengeti napjait férjével s három gyermekével .Egy ökrösszekér halad el mellettük, amint házuk düledező fakapujához érnek:
-Adjon Isten békességet Sándor uram -szólt boldogan egy őszbajuszu parasztember s azzal az ökrökre csapott ostorával, mintha ezzel ezeket a lomha állatokat sietségre tudná bírni.
-Magának is!-mormogta magában a mindig borús Sándor Lina édesapja. Sándor egy komor s szigorú ember kinek haja már lassan őszbe fordul ,s látható a sok munka és szenvedés mely arca mély barazdaiban megmutatkozik. Barna szemeben néha néha csillan fel egy egy vidám pillantás amikor szőke hajú feleségére Erzsébetre pillant s talán még szívében is fellobban a szerelemnek ama lángja ami őket egymáshoz vonta. Az asszony már a konyhában sűrgölődik forgolódik s Lina pedig egy ládán ül a sarokban kezében valamiféle könyvvel. Olvasni baratnőjétől tanult Boriskától kivel gyakran össze járnak, s ennek édesapja a tisztességben álló kántor.
-Mit olvasol már megint te haszontalan leány?-szólt apja-Nemigyen főzni tanulnál meg maholnap férjhez adlak,s majd urad elébe is étel helyett könyvet fogsz tenni-mondta majd nehéz lépteivel a lányhoz ment s egy mozdulattal kirántotta a lány kezéből a könyvet, s a spórba égő tűzbe dobta.
-Apám hogy lehet maga ilyen gonosz ember?-Kiáltotta a lány s azzal viharzott kifelé a kiskonyhából. Apja még kiáltott utána de már nem vette őt figyelembe.
Az ajtó előtt kedvenc kiskutyája vidáman csaholt,s egy egy simogatást várt gazdájától ki dühét ezen szegény állaton töltötte ki , egy erős rúgással eltávolította az ajtóból majd a szemközti fás szénbe szaladt,s könnyeit rongyos szürke főkötőjével törölgette.A poros földre vetette magát, és kis barátja újra megjelent,s dühében egy fadarabbal agyon ütötte.A kiskutya fájdalmasan nyüszítve lehelte ki ártatlan lelkét. Lina könnyes szemeivel a fásszént tartó gerendákra meredt de gondolatai egészen messze jártak. Pontosabban egy évvel ezelőttre amikor is beleszeretett egy hadirokkant katonába kinek még az ártatlanságát is oda ajándékozta de az csak megcsúfolta s meggyalázta őt.A katonát Misinek hívták,s egyik karját ágyúgolyó szakította le ,s sérüléseibe majdnem belehalt.A háború előtt nagy népszerűségnek örvendett a nők körében tengerkék szeme, magas szikár alakja és dús fekete haja miatt, mely különös csábítást jelentett az egyszerű paraszt lányoknak .Misi miután a lányt durván és állatiasan meggyalázta a földre hajította és fájdalmai közepette hagyta szenvedni.Ekkor Lina a piszkos fapadlón heverve megígérte neki hogy bármi áron is , de majd megbosszúlja,ám a férfi csak nevetett rajta.A lány belealudt a sirásba s ezekbe a gondolatokba.