Lina

Ötödik rész

Teltek a napok,hetek s lassan elérkezett a betakarítás ideje. Az élet folyása csendesebb lett,s talán a szülők szíve is lassan kezdett megbékélni a gondolattal hogy a bűnt, méltó büntetés kell kövesse, még ha az a tulajdon lányukkal is történt . Lina életében azonban nagy változások következtek be mivelhogy egyre többet találkozott Kállóval,s lassan kezdett langyos érzelmeket fűzni hozzá, persze mindezt anélkül hogy bárki is tudta volna. Már nem volt Anna kivel bármit is megbeszélhetett volna,s aki tanácsokkal látta volna el, ezért nagyon magányosnak érezte magát. Anyjával egyáltalán nem volt olyan a kapcsolatuk, amilyen kellett volna, s a történtek óta nagyon elhidegültek egymástól.A mai nap ellenben izgalmasnak ígérkezett a lány számára, mert tudta hogy találkozik Kállóval, kivel fecseghet kicsit. Nem találta a helyét a házban, s amint elkészítette a gyermekeket iskolába, s a teheneket kiengedte a csordába ,vissza feküdt ágyába s próbálta elképzelni milyen lenne ha a fiú egy lágy puszit nyomna az arcára, vagy ajkára. Újjait lassan végig húzta ajkán ,majd nyaka követte egész a melléig . Eszébe jutott amit Kálló mesélt neki, hogy hogyan szerezhet örömet saját magának, s ki szerette volna próbálni. Levette magáról ruháját s egy kombinéban maradva bebújt takararója alá. Kezét lassan végig simította mellén,hasán majd az ágyékához tette ujjait . Már igazán forró s nedves volt, s lassan körkörös mozdulatokkal izgatni kezdte magát. Hirtelen egy gondolata támadt s abbahagyva az előbbit hirtelen felpattant az ágyból,s gondolkodni kezdett, számolt de nem adta ki a széle a hosszát. Fel s alá járkált a kicsi szobában. Hirtelen kopogtak s az ajtó már nyílott is . Lina ott állt egy kombinéban a szoba közepén amint Kálló rá bámult a szoba bejáratából. Nem vette észre mikor érkezhetett meg.
-Menj ki de azonnal-kiabálta neki, s kitessékelte a szobából.
-Mit keresünk ilyenkor kombinéban kisasszonyka-kérdezte Kálló csábos hangon-jaj de jó ez a gádzsi istenem szopogatnam azokat a bimbokat-szólt csendesen a férfi s kacagott magában.
-Mit mondtál ?-nyílott ki az ajtó s már ruhában ott állt a lány-mindjárt nem megyek veled sehova.
-Jó jó siess már , mert nem érek rá egész nap a te valagod után várni -szólt majd elindult kifelé.
Lina érezte hogy ruhája eléggé szorítja s vissza fordult egy másikat felvenni . Nem tudta elképzelni hogy meghizhatott vagy miért nem jön rá jó néhány ruhája. Amint végzett a toporzékoló fiúhoz lépett ki az udvarra.A hűvös októberi levegő ruhája alá fújt s felborzolta bőrét. Egyszerre csak megszédült s hirtelen Kálló vállába kapaszkodott
-Mi a baj tán rosszul vagy?-kérdezte a férfi s aggódó pillantásokat vetett rá
-Kérlek menjünk el a cigány javasasszonnyhoz az égerháti erdőbe anyámnak akarok valami teát venni tőle-mondta a témát elterelve a lány.
-Nagynéném szívesen elviszlek hozzá.
-De vissza kell érnem mire délben anyámék ebédelni jönnek. Magukkal vitték a kicsit is ,a nagy meg iskolában van még-mondta majd haját meg igazítva indultak a szekerhez..
Az út döcögős volt ma valahogy a lovaknak sem volt kedvük a sétához . Lina újraélte a jelenetet, amikor az akasztásra mentek, de most egész más gondolatok bántották.A szekér zötykölődésétől egészen rosszul érezte magát, s az erdő elején ki is tette azt a keveset amit reggel evett. Ott megállva Kálló enni adott a lovaknak s Lina nem várta meg hanem előre ment. Az erdőt már színpompás avar borította, s egészen más ilyenkor a hangulat. Még madárdal viszhangzik a tölgyfákkal teli erdőben,s minden állat szorgosan gyűjtöget a hideg tél előtti hónapokban. Néhol favágók fejszéjének csattogása hallatszik. Lina jól ismerte az erdőt mivel közel lévén sokat csatangolt errefelé. Az erdő belsejében,egy tisztáson, egy fedett cigány szereket pillant meg s egy őszülő asszonyt ki épp kotyfaszt valamit a szekér kerekénél ülve egy kisszéken akár egy boszorkány . Haja fekete már néhol őszes csapzott és kócos volt. Fejét egy színes pirosas és aranysárga színű kendővel kötötte át minek két vége hosszan vállára hullottak. Vékony lila blúzt viselt s derekát egy fűzővel szorította le. Blúza karján v alakban ért véget. Szoknyája vékony szoknyáját zöld virágminták borították.
-Nagysága adjon Isten jó napot! -szólt Lina s az asszony hirtelen felugrott ijedtében.
-Magának is ! Máskor ne hozzon rám szívinfarktust ha kérhetem meg is köszönném ! Már megint maga, megmondtam hogy többet ne jöjjön ide -nézett megvetően az asszony végig a lányon s a hasán állapodott meg a szeme -látom megint terhes csakhogy most marad magának a szégyen mert én nem vagyok vevő már a sokadik gyerekgyilkosságra kisasszonyka. Ha viszket hát tűrje s ne ugraljon egyik férfiból a másikba,ha meg nem bírja hát akkor viselje a szégyent-mondta majd a földre köpött
-Kérem segítsen rajtam, ez az utolsó alkalom az Isten szerelmére megfizetem magát!-könyörgött
-Hat oszt mibol lenne kegyednek pénze tán csak nem megint megbaszatja valakivel magát hogy pénzt kapjon. Szégyelje magát roszabb mint azok a városi asszonyok akik a sarokra állnak ki egy numeráért. Utcasarkok rongya maga nem egyébb.-fújtatott a cigány asszony.
Lina mindezeket lehajtott fejjel hallgatta , s zsebéből egy zörgő zacskót vett elő melyet az asszony lábaihoz lökött.
-Ez már elég ?-kerdezte önelégülten a lány
Az asszonynak boldogság villant a szemében s egy pengőt kivéve,két foga közé tett hogy kipróbálja nem e hamis.
-Gyere ide had tapogassam meg a hasad -mondta majd Lina közelebb lépett.A lány hasát vizsgálta tapogatta,nyomogatta.
-Ez már túl haladta a 3 hónapot ennek a gyereknek már szivhangja vany csak ha elkaparjuk akkor az a megoldás. Lina egy lépést hátrált s hirtelen mintha kihúzták volna a lába alól a talajt . Tudta hogy az elkaparás a legfájdalmasabb módok közé tartozott, eddig csak gyógyfüveket kapott a magzatelcsinálás céljából.
-Legyen így.Mikor jöjjek ?
-Holnap este várlak-suttogta az asszony
-Jó napos időt néném -kiáltotta Kálló s a két nőhöz közeledett.
Az asszony tágra nyílt szemmel nézte a fiút,majd a lányra nézett ki mosolygott a fiú hangjának hallatán. Magában levonta a következtetéseket majd így szólt :
-Még egy újabb áldozat.