-Hát... Ez csak egy ajánlat, nem kötelező, de... Miért ne...?- néztem végig a családomon.
-Hát... Nem tudom... Ha egy bandában egy lány meg egy fiú van, azok általában együtt vannak... És ha össze vesztek? Akkor nem mehettek már szét, mert összetart a banda...- motyogott a bátyám.
-Ugyan már, miért vesznénk össze? 10 perc alatt úgy össze hangolódtunk, hogy azt mondták legyünk banda... Pedig abszolút nem énekeltünk még együtt, akkor ismertem meg amikor bejelentkeztem...- vonta meg a vállát Manuel.
-Gondoljátok át... Nekem mindegy, csak ne legyen vita belőle... Gyakorolgassatok aztán... Majd kiderül mi lesz...- sóhajtott anyám.
-Na mindegy. A lényeg, hogy bent vagyunk. Nézzük tovább...- mosolyogtam magam elé és ettem a pudingomat.
-Milyen lehet a puding chipsel?- szólalt meg Manuel 10 perc csönd után.
-Hát... Próbáljuk ki...- nevettem és elvettem Brúnó zacskójából egy párat magamnak, majd Manuel is így tett.
-Egy... Kettő... Három...- számolt vissza a pudignos chipsel a kezében, majd bekapta.
-Mmmhh! Ez kurva jóóó!- nyöszörögtem.
-Igenn... Olyan... Sós édes... És ahhh...- dölt hátra Manuel.
-Azért ne élvezzetek már el...- nevetett Brúnó.
-Miért ne? Inkább a kaja élveztesse a húgodat mint Manuel...- morgott anyám.
-Naa... Anyuka, most miért ilyen...?- nézett rá cukin Manuel.
-Mert nem akarom, hogy a lányom pasizgasson.- jelentette ki.
-Dehát 18 éves, azt csinál amit akar...- szólt vissza Manuel mire anyu tüzet tudott volna okádni a fejére.
-Jó jó nyugi, ezt most fejezzétek be, anyu, te meg ne ölj szemmel, jó? Köszi.- ültem be közéjük.
-Védj meg [Y/N], anyós megesz...- nézett rám "félve" Manuel.
-MINEK NEVEZTÉL?!- akadt ki anyu.
-Nyugi, lehet, hogy Brúnóval buzulok nah...- nevette el magát és a karomhoz bújt.
YOU ARE READING
đŠValmar, Bruno X Spacc, Manuel ff.đŠ
FanfictionMinden sztori valamelyik srĂĄccal lesz Ărva, de csak akkor fĂŒgg össze a sztori ha a srĂĄc megegyezik. SzĂłval... A Petis rĂ©szek, a Spaccos rĂ©szek, a MilĂĄnos rĂ©szek, Ă©s a BrĂșnĂłs rĂ©szek kĂŒlön vannak, de össze fĂŒggenek a sajĂĄt rĂ©szeik. Na mindegy, majd m...