Az éjszaka új színe (Befejezett)

21 The kiss 21

  Éreztem, hogy a srác keze az arcomra csúszik. A nyakamnál megpihent, az állkapcsom vonalát simogatva. Levegőt is alig mertem venni, nem néztem a szemébe.

- Mit szeretnél? - kérdeztem, mire a kezét a nyakamról levéve lassan a szememhez rakta tenyerét. Elhúzódtam, mire ő újra próbálkozott. Ezúttal kénytelen voltam hagyni, tudtam, úgysem hagyja annyiban. De ekkor leesett, mit akart. Eltakarta a szememet. Belementem a játékba, de a következő mondatom engem is meglepett - Csókolj meg! - suttogtam, és éreztem, hogy elpirulok. Pár pillanat múlva már éreztem is. A srác az ajkait az enyémnek nyomta, lassan csókolt. Ez már több ideig tartott, mint az első. Tudtam, hogy talán most leleplezhetném, de nem tettem. Élveztem a csókot, ügyetlenül viszonozva azt. Forró ajkaira koncentráltam. A lágy szellő végigsimított a hajamon. Ekkor éreztem, hogy a kapucnis felbátorodott. Érzelmesen, vadabban csókolt. Én pedig követtem példáját. De már nem csak az árral sodródtam. Tettem, amit tenni akartam. Lassan felemeltem a kezemet, mire a srác abbahagyta a csókolást, ám a tenyere a szemeim takarásán maradt. Lassan mozogtam, hogy ne ijesszem meg. Nem akartam leleplezni, csak... Megpróbáltam lehúzni róla a kapucnit, de a másik keze megállított - Kérlek, csak... Csukva marad a szemem. Ígérem. Bízz bennem, ha már én ennyire rád hagyatkoztam! - kértem halkan, majd egy kis várakozás után folytattam, amit elkezdtem. Ezúttal sikerült, lassan lehúztam a srácról a kapucnit. A nyakán felfele simítottam, majd beletúrtam a hajába. Éreztem, milyen jó selymes. Ezután lassan a tarkójánál fogva közelebb húztam, hogy újra megcsókoljon. Szépen engedelmeskedett, amitől a pillangók megindultak a hasamban. Úgy jártak egymásén az ajkaink, mintha már ezer éve ismerték volna egymást. A srác szabad keze a derekamra csúszott, amire bizonytalanul megszakítottam a csókot. Levegőért kapkodtunk mindketten. Nem akartam, hogy egyből elfajuljanak a dolgok. Talán már így is túl messzire mentünk - Vedd vissza a maszkot - kértem halk, remegő hangon. A kapucnis eleget tett kérésemnek. "Visszaöltözött", majd óvatosan levette kezét a szememről. Csak nézett rám, az arckifejezésemet figyelve. Fülig voltam pirulva. Azt gondoltam, nem ér, hogy ebben a helyzetben csak ő lát engem. Zavartan elléptem mellőle, majd kicsit arrébb sétáltam, a napfelkeltét nézve. A lábaim szinte remegtek, de elképesztően boldog voltam. Nem tudtam, jól cselekszem-e, vagy nem, de egyszerűen tettem azt, amit a szívem diktált. Bár hiányoztak a szavak, és az, hogy lássam a partneremet. De éreztem, hogy lassan egy vak szerelembe esek, ahol nincsenek határok, és egy őrült a barátom.