Because of the kid... 《Befejezett》

♡19♡

"Nagy komótosan felálltam és elindultam a konyha felé."

Semmi kedvem nem volt a mai után vele enni. Úgyis nemsokára mennem kell Eunbiért. Miután kivánszorogtam leültem az asztalhoz. Kook velem szemben ült és telefonozott. Hú de nem akarok így enni. Leültem és
elkezdtem falatozni.

-Figyelj szerintem beszéljük meg a kocsiban történteket.- ne ne ne ne.
-Mégis mit kéne megbeszélni?
- Miért voltál ideges?
- Nem voltam ideges.- na most akkorát füllentettem hogy csoda nem szakad rám a háztető
- Ugyanmár.-forgatta meg szemei.- nyugodtan elmondhatod.
- Semmi csak olyan jól elvoltál azzal a nővel , hogy nem akartam zavarni, ennyi.- vontam vállat.
-Szóval innen fúj a szél. -kuncogott fel. -Jiminie féltékeny? - elkezdett cukkolni lebigyesztet szájjal. Majd felállt a székről és elém lépett, majd elkezdte csipkedni az arcom. Én csak egy durcás arccal türtem, amire felröhögött.
-Jó mostmár hagyd abba. -szóltam rá.- Amúgyis nem voltam féltékeny.- megforgattam a szemem és vissza fordultam az ételhez.
-Ahogy te mondod, de mindjárt menni kell Bibiért és most együtt megyünk.
-Muszáj?- kérdeztem teli szájjal.
-Igen muszáj. -küldütt egy óriási mosolyt. - Ha megetted öltözz fel, a kocsiban várlak.
- De még van...- egy ajtó csapódás jelezte távozását. - idő.

Amilyen gyorsan csak tudtam megettem a levest és felöltöztem. Már szaladtam is ki Kookhoz. Beültm a kocsiba és vártam. hogy mikor indulunk de ez nem történt meg. Ránéztem a bárgyú fejére, a bambi szemei engem figyeltek. Pár másodperc után levágtam mit is akar, és milyen igazam is lett.

Lassan közeledett az arca felém, teljesen bepánikoltam. Egyre közelebb és közelebb jött. Vajon viszonoznom kéne? Magamnak se valottam be a dolgokat még. A gondolkodás közepedte puha ajkait enyéimen éreztem. Teljesen lesokkoltam, emiatt nem is viszonoztam. Mikor húzodott elfele, tarkójára fogtam és vissza csókoltam. Túlságosan vonzott hogy ne viszonozzam. Belemosolygott a csókba, a kis mamlasz. Nem tudom meddig folytattuk száj csatánkat, de mikor abba hagytuk olyan ürességet éreztem utána. Az ajkaim bizseregtek és vágyakoztam a folytatás után, de nem kaptam meg. Egy széles mosolyt kaptam azután pedig elindultunk Bibiért.

Nem gondoltam, hogy ilyen hamar alakulnak majd a dolgok.

Sziasztok! Elérkeztünk ide is,remélem tetszett a rész😀Kicsit keveslem, de próbáltam izgire megírni ezt a csók jelenet dolgot, remélem sikerült is😊 Nem tudom mennyire baj hogy így este rakom ki, ha zavaró akkor szóljatok☺