Love in the buissnes

Bele a buissnes-be

Sziasztok Mia vagyok! Mia Harvard. Egy 19 éves Texasból érkező lány. Nagyon kalandos életem van, és nagyon sok mindent érdemes rólam tudni. Vagyis igazából nem olyan sok dolog van ami érdekes lenne. Sőt! Nem is hiszem, hogy van életem. 1 éve jártam ki a gimnáziumot. De ott se történt nagyon semmi. Még rossz tanuló is voltam. Nem voltam olyan lány, mint a többi. Nem jártam plázákba, se bulikba. Még a szüzességemet se veszítettem el...

Az első csókom is egy olyan fiúval volt aki az osztály kockája volt, és teljesen odáig volt értem. Viszont én nem tudtam, és nem is akartam szerelmes lenni, mert tudtam, hogy előbb vagy utóbb úgyis valaki össze töri majd a szívemet, szóval minek? Mivel annyira ezek a dolgok nem foglalkoztattak ezért más felé kezdtem tájolódni. 

Tudtam, hogy nekem ez a suli nem való, ott akartam hagyni az egészet, és elmenni egyedül a világ végére. Nyilván anyámék nem támogatták az egészet mert szerintük "tanulni kell" amivel egyet is értek viszont ha valaki nem okos az élethez akkor baszhatja a matek ötösét. Jó mondjuk engem kicsit a matek ötös mentett meg és ezért keresek milliókat hónaponta. 

Mondom is, hogy miért. Egyik nap 11.-ben kaptam egy ötöst matekból, ami elég lehetetlennek tűnt számomra mivel nekem csak ketteseim illetve egyeseim voltak ebből a tantárgyból, ezért eldöntöttem, hogy veszek magamnak valamit, mert már több éve nem leptem meg magamat semmivel, úgyis, hogy volt 166 dollárom. Suli után egyből bementem a legközelebbi Nike boltba, hogy meg vegyem magamnak az új Nike air cipőt kék színben ami a kedvenc színem volt. Haza mentem és egyből megnéztem jobban. De valami hiányzott...Olyan egyszerű volt az egész. Gondoltam, hogy fel dobom valamivel, és elkezdtem hullámokat rá rajzolni mintha egy tengert látnánk az egész cipőn, azután fekete alkoholos filccel megerősítettem a vonalakat. A végeredmény egész jó lett.

 Miután kész voltam el is mentem benne sétálni. Elmentem a Nike bolt előtt és megláttam egy fekete öltönyös férfit. 30 év körüli volt, napszemüvegben volt és egy Rolex óra volt a kezén. Tudtam, hogy valami nagy ember lehet, egyből tudtam hogy ő az egész Nike cég vezérigazgatója. Ő volt Liam, a megmentőm aki kihúzott az unalmas és egyáltalán nem nekem való hétköznapokból. Éppen az eladóval beszélgetett kint az utcán, aztán beséltáltak a boltba és oda mentek az új cipőkhöz. Nem vagyok egy nagyon kiváncsi ember, de most kifejezetten érdekelt a dolog, ezért én is besétáltam a boltba, rájuk köszöntem, ők vissza köszöntek, és elkezdtem nézni a melegítőgatyákat ami tőlük kb. 2 méterre volt. Hátat fordítva nézegettem a meglepően olcsó cuccokat. Tologattam a válfákat úgy téve, minthogyha csak az érdekelne. A hosszú barna hajamat eltoltam a fülem mögé, és megdörzsöltem a barna szemeimet, amikor egy olyat hallottam Liamtől, hogy ezek a cipők szépek és jók viszont bele kéne vinni egy kis életet, erre hirtelen megfordultam, és oda szóltam, hogy nekem lennének ötleteim.

 Rám néztek és utána az új kidekorált cipőmre. Liamen teljesen látszott, hogy gondolkozik rajta, hogy be segíthetek-e, és hogy, tényleg nem vagyok-e hülye az élethez. Utána elkezdtünk erről az egészről beszélgetni és három hónap múlva már a Nike gyárakban voltak a mintáim. Hónaponta 5600 dollárt kerestem ami kb. 2 millió forintnak felel meg ami annyit jelent, hogy az egész évi keresetem átváltva 24.000.000 forint lett. Durva mi? Mivel ezek a cuccok még csak az Egyesült Államokban jöttek ki, ezért valamit tennünk kellett. Az új cuccokat át akartuk vinni Európába is, viszont eddig nem sikerült. Konkrétan az egész EU nemet mondott erre. Nem is értettük miért. 

Viszont 1 hete Liam küldött át egy e-mailt, hogy Los Angeles-be lesz egy 4 hetes konferencia ami 2 részből fog állni. Az első 2 héten a új márkákkal fognak foglalkozni amik még nem annyira felkapottak, a második 2 héten pedig a nagyobb cégek új cuccaival lesznek elfoglalva, hogy mit tegyenek bele a közéletbe. A 2 hét között lesz 3 nap pihenő nap amin nem kell semmilyen buissnes-t elvégezni, ott csak pihenni kell. Mondtam Liam-nek, hogy ez nagyon jó de nekem ehhez mi közöm. Mondta, hogy mivel ő New yorkban lesz egy másik konferencián, ezért nekem kell elmennem, és nekem kell irányítanom a dolgokat. Elsőre nagyon megijedtem, mert ez nem egy kis dolog és 19 évesen nem biztos, hogy még készen állok erre. De aztán mondta, hogy bízzak magamban mert konkrétan én újítottam meg az egész Nike céget,és van üzleti érzékem 2 év után, szóval ahhoz képest ez ló szar se lesz. Szóval bele mentem. Most itt ülök a magán repülőn ami el visz engem Los Angelesbe, hogy bele vágjak életem legütősebb üzletébe.