Emma élete megváltozik mikor nagy szerelme Bruce egy irodalom órai munka miatt több időt tölt a lánnyal. Érzelmeik elmélyednek, ám Emmánál megállapítanak egy súlyos betegséget. A szerelem tényleg a végsőkig kitart?
^^ Heyho! Hosszas gondolkodás után...
Csak néztem ki a fejemből a lépcső legalsó fokán ülve mikor anyám jelent meg előttem. Felálltam és rezzenéstelen arccal figyeltem amint felemeli a papírt. Mikor elolvastam a levélben álló dolgokat össze törött bennem minden. Minden amiben hittem, az egyetemi álmok, az esküvői gondolatok, az hogy egyszer normális életem lehet. Minden egy pillanat alatt tűnt el elölem.
Leukémiás vagyok...
Felhúztam a térdem a mellkasom elé és csak sírtam. Órákon át. Nem volt kedvem enni, és kimozdulni a szobámból. Hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam a kabátom és kisiettem a lakásból. Bruce-ék ajtaja előtt megálltam és heves kopogásba kezdtem. Szerencsémre ő nyitott ajtót. Felemeltem a fejem és egyenesen a szemébe néztem..
- Bruce... én... - szakadt ki belőlem minden. A fiú lágyan magához húzott és a hátam simogatta. Szeretném ha ez nem baráti alapon történne köztünk. Ezért úgy éreztem eljött az idő. - Fontos dolgot szeretnék mondani.
- Emma..
- Kérlek had mondjam el és már itt sem vagyok.- néztem rá, amire ő egy bólintással válaszolt. - Én.. amióta tudom hogy te vagy a szembe szomszédom...Szeretlek.
Nagyra nyílt szemekkel hallgatta végig a mondandóm. Nem válaszolt. Néztük egymást, míg az egyik pillanatban, hirtelen a derekam köré fonta karjait, közelebb húzott magához, és amennyire lágyan csak lehet csókot lehelt a számra. Életem legszebb csókja volt. Az idő mintha lelassult volna. Csak mi ketten voltunk.
Az óráknak tűnő percek után szét váltunk és mélyen a szemembe nézett.
- Sosem mertem lépni, mert féltem, hogy nem kölcsönös az érzés...Emma.. Szeretlek. Szeretném ha örökre az enyém lennél..
Boldog voltam, de mégis összetört.. Örökké valóságot akart amit én nem adhatok meg neki.. Arcomon észre vehette az összezavartságot mert kezét a kezembe csúsztatta, majd lágyan megszorította.
- Ha neked gyors esetleg, akkor nem akarok rád erőltetni semmit sem. Én várok rád amennyit csak lehet, hisz veled tervezem a jövőmet.
- Nem-nem, egyáltalán nem gyors, csak kicsit sok nekem egyszerre, de hidd el.. én is veled szeretnék mindent. Amíg csak lehet szeretni foglak és nem engedem el a kezed.
Megérkezett a várt következő rész (sajnálom a történet hosszát.. a következőt hosszabbra tervezem)! Igyekszem aktívabb lenni a szünet folyamán ! Kellemes Ünnepeket mindenkinek <3 !
Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.
