2. Fejezet - Rocky múltja

80 5 2
                                    

15+ besorolású a grafikus erőszakos leírások miatt.

Rocky arra ébredt, hogy Zuma ismét megrázta.

"Jó reggelt, Wocky!" Zuma felcsattant, és letette a mancsát.

"Ugh, jó reggelt Zuma." Rocky nyögdécselt, ormányától a mancsáig nyújtózkodva.

"Hoztam egy kis ennivalót - mondta Zuma, és egy tál kutyakaját tolt Rocky felé.

"Köszönöm, Zuma." Miközben Zuma és Rocky ettek, Zuma feltett egy kérdést.

"Wocky, miről szólnak a rémálmaid? Talán mondani akarnak neked valamit." Rocky abbahagyta a rágást, és Zumára nézett, majd gyorsan a földet nézte.

"Ez eléggé személyes, soha senkinek nem beszéltem róluk, még Rydernek sem."

"Nem, nem, semmi baj, nem kell elmondanod - mondta Zuma kissé sértődötten.

" Nem Zuma, itt az ideje, hogy elmondjam valakinek, de valamit meg kell ígérned nekem."

"Mit?"

"Soha senkinek nem mondhatod el, amit most elmondok neked. Ez túl... fájdalmas."

"Az életemre esküszöm, hogy soha nem mondom el senkinek." Rocky sóhajtva intett Zumának, hogy feküdjön le mellé.

"Mielőtt mesélnék a rémálmaimról, ismerned kell a történetemet...

"Elmehetünk ma a kölyökparkba? Mehetünk, mehetünk, mehetünk?" Suhantam fel-alá a házban járkálva. Rick, a gazdám nevetett.

"Persze, hogy tudunk Rocky. Csak hadd vegyem fel a sapkámat." Rick a szekrényhez sétált, és elővette a baseballsapkáját. "Oké, menjünk." Kilőttem az ajtón, amint a gazdám kinyította. "Hűha! Várj meg, te buta kölyök!" - mondta Rick nevetve. A park csak öt perc sétára volt attól a helytől, ahol Rickkel laktunk. Szerettem oda járni, mert játszhattam más kutyusokkal, és megoszthattam velük történeteket az életünkről és hasonlókról.

Különösen szerettem fogócskázni a legjobb barátommal, Marcusszal. Marcus keverék volt, akárcsak én, és annyira hasonlított rám, hogy akár testvéreknek is nézhettek volna minket. Mindig megnézte, hogy jól vagyok-e, és imádott viccelődni velem. De tudtam, hogy úgy szeretett engem, mint egy testvért, aki sosem volt neki. És én is szerettem. Ő volt a legjobb barátom... amíg nem találkoztam veled. Abban a pillanatban, hogy a kapu kinyílt, körbeszaladtam, hogy megkeressem Marcust, miközben Rick Marcus gazdájával beszélt, aki a legjobb barátja, John volt. Megtaláltam Marcust, aki egy collie-val beszélgetett, akit azonnal otthagyott, amikor meglátott engem.

"Szia Rocky, mi újság?"

"Szia, Marcus! Akarsz fogócskázni?" Buborékoltam, a farkamat dühösen csóválva.

"Nem."

"Ó" - mondtam levert tekintettel, a farkam lógott

" Te vagy a fogó!" - mondta Marcus, rám tapadva.

"Hé! Átvertél, ez nem fair!" - mondtam én, és az öröm visszatért a szívembe.

"Ha elkapsz, bocsánatot kérek!" Marcus aztán elszaladt velem a nyomában.

Marcus és én egy teljes órán át játszottunk, mielőtt a tulajdonosaink azt mondták, hogy ideje menni.

"Szia, Marcus, viszlát később!"

"K, szia!"

Rickkel elindultunk hazafelé.

"Tudod mit, miért nem veszünk egy hot dogot Alex standjánál. Az most jól esne, nem gondolod?"

Múltból a jövőbe | Mancs ŐrjáratWhere stories live. Discover now