Múltból a jövőbe | Mancs Őrjárat

14. fejezet - Bízol bennem?

"Nemsokára itt az ideje a vacsorának. De Jason nem fog csak úgy odaadni neked egy tál kutyakaját. Nem, versenyezni fogsz érte. Aki először teljesíti a pályát, az lesz az, aki kap enni." - mondta Taja. "Kivéve téged Ryder. Azt tervezi, hogy itt tart téged, hogy ne mondd el senkinek, de ez egy bosszúhadjárat Rocky ellen, és te nem vagy elég fontos a szemében ahhoz, hogy felhasználjon. Szóval, csak a szokásos időben fogsz enni, mint egy átlagos fogoly. Nem szereti bántani a többi embert... vagyis... még nem - kezdte Taja.

"Igen, nos, egyikünknek nyernie kell, úgyhogy majd megosztjuk, amit kapunk, a többiekkel - mondta Rocky.

"Yeeeaaahhhhhhh..." - húzta Marcus. "Ez nem így működik. Meg kell enned, amit akkor kapsz, különben elveszi tőled."

"Kérem. Mintha elvehetne tőlem valamit, felgyújtom a fejét!" - mondta Marshall.

"Igen, valamilyen módon ki tudja kapcsolni az elemi erőnket. Valamivel, amiből az épületet csinálta. Ez az egyetlen helyiség, ami nem vérkőből készült" - mondta Marcus. "De van egy mélyebb probléma a játékkal, és ez az elvben rejlik. Arra tanít, hogy 'a legerősebbek túlélése, meg minden ilyen szarság. De ami még rosszabb, hogy tönkreteszi a barátságotokat." - mondta.

"Hogyan? - kérdezte Zuma.

"Mert, Zuma - mondta Taja. "Az éhséged miatt a lehető legjobban fogod hajtani magad, hogy megszerezd az ételt. Megszűnsz másokra gondolni. Csak az anyagi szükségleteidre gondolsz. Már nem fog érdekelni, hogy mások kapnak-e enni vagy sem, mert tudod, hogy neked enned kell. Hamarosan ez egy nagyon szörnyű versengéssé válik az erőforrásokért, egészen odáig, hogy szabotálod a versenyt. Láttam már ilyet. Mielőtt a bátyám és én rájöttünk volna, hogy milyen csapdába kerültünk, Jason rávett minket, hogy fizikailag is bántani kezdjük egymást, hogy nyerhessünk. Jasont nem érdekli, hogy hogyan nyerünk, ezért akár odáig is elmehetünk, hogy megöljük a másikat, hogy nyerjünk. Mert Jason tudja, hogy ha megosztva állunk, akkor együtt tud minket elbuktatni. Ezt nem hagyhatjuk!" - fejezte be Taja.

"Oké. Köszönöm a figyelmeztetést..." - mondta Rubble.

"Nem azt mondom, hogy ne próbálj meg mindent megtenni, hogy első legyél, mert a nap végén, ha nem eszel, meghalsz" - mondta Marcus.

"De próbálj meg emlékezni a többiekre, k? - mondta Taja. Bekapcsolt a hangosbeszélő.

"Ideje vacsorázni, háziállatok! Azonnal gyertek az A szobába!" - szólt Jason hangja.

"Jó az étel? - kérdezte Chase.

"Nagyon jó az étel, ha oda tudsz menni... - mondta Taja. "Az elmúlt négy napban nem tudtam semmit sem kapni. Úgyhogy nagyon fogok igyekezni, hogy győzzek ebben" - mondta, miközben lefelé mentek, követték őt a folyosón.

"Chase, hogy érzed magad - suttogta Marcus. "Úgy értem, nem érzed magad furcsán mostanában?"

"Igen, úgy érzem, tudnom kellene valamit, de nem tudom. Néha úgy érzem, mintha homályos lenne az agyam. És amikor csinálok dolgokat, úgy érzem, mintha az agyam robotpilóta üzemmódban lenne."

"Chase, nem tudom, hogy mondjam el, de jelenleg az elmédet irányítják. Jason-nek képességei vannak, és arra kényszerít, hogy azt tedd, amit akar. Dolgozom azon, hogy hogyan törjem meg a hatalmát rajtad, de még nem jöttem rá." Chase azonban nem tűnt meglepettnek.

"Soha nem tennék ilyet!" - suttogta hangosan.

"Minden rendben lesz. Majd kitalálok valamit" - mondta Marcus. A kölykök beértek a szobába, ahol találkoztak Jasonnel. A szoba nagyon hosszú volt, és széles, és a végén egy füstölgő, forró steak volt. Az illat megcsapta a kölyköket, és egy kicsit csorgatni kezdték a nyálukat. Nem ettek semmit, mióta elhagyták a Kilátót.