Nira Malfoy és a bájitalmester meséje

Part 47 - A csata kezdete

- Nagyuram – hajtottam fejet Voldemort előtt, akin látni lehetett a frusztráltságát.

- Hol voltál eddig? – sziszegte fenyegetően közelebb lépve hozzám.

- Nem tudtam gyorsabban kijutni a kastélyból. Tele van Főnix rendje tagokkal és a Dumbledore Seregével – válaszoltam. Bellatrix, aki kicsivel mögötte állt a DS-t hallva felhorkantott. Voldemort közelebb sétált hozzám és csak épp időben erősítettem rá az okklumencia pajzsomra, hogy ne lépjek automatikusan hátra a közeledése láttán. Csak pár centi volt csupán köztünk, de Voldemort nem törődött mással, csakis a Horcruxal. Benyúlt az ingem alá, miközben a jéghideg ujjai súrolták a meleg bőrömet, amitől a libabőr végig futott rajtam. Kiemelte a medált az ingem takarásából, majd forgatgatni kezdte, mintha csak hibát keresne rajta.

- Potter, ha rájön rólam egy fontos dologra, akkor kelleni fog neki ez a medál...megakarja majd szerezni. Te jó...katona vagy, Nira. Kitűnő boszorkány, értesz a sötét varázslathoz. Úgy érzem ez a tárgy...már hozzád nőtt. Rád bízom, vigyázz rá, de ne felejtsd el...

- ...az életem árán is védelmezzem. Úgy lesz, Nagyuram. Nem fogok csalódást okozni – néztem végig a szemébe és a végén egy erőltetett mosolyt is megengedtem az irányába. Voldemort elégedetten bólintott, majd ellépett tőlem. Ekkor tűnt fel, hogy Nagini, a kígyója a háta mögött egy furcsa varázsketrecben van, amit nem teljesen értettem, de nem volt időm rákérdezni, mert ismét megszólalt.

- Szóltam a Roxfortban lévőknek, de úgy néz ki nem adják ki Pottert. Nincs más választásunk – húzta ki magát hideg arckifejezéssel. Saját fülemmel is hallottam Voldemort nem rég elhangzott szavait, ami több, mint valószínű, hogy még egész Roxmortsban is hallható volt. Nagini felszisszent, Voldemort arcán pedig harci szellem suhant át. – Támadás.

Perselust kerestem a tekintetemmel, de ahogy a rengeteg halálfaló megindult a kastély felé, szinte elvesztem a tömegben. A halálfalókat követték a fejvadászok, majd mire észhez kaptam már óriások és akromantulák serege indult a kastély irányába. Voldemort szemszögéből a csata megnyerése egyértelmű volt, és ezzel nem is tudtam vitatkozni. Ha Harry, Ron és Hermione nem pusztítja el az utolsó horcruxokat, köztük a jelenleg mellkasomon dübörgő medált, akkor egyértelmű kinyeri ezt a háborút.

***

- Obstructo! – a hátráltató átkom eltalálta az óriást, de csak egy kicsit lökött rajta, viszont elég volt arra az átok, hogy elvonja a figyelmét a Creevey testvérpárról, akik bizonyára kicselezték McGalagonyt és maradtak harcolni. A fiúk rémülten pillantottak rám, válaszul pedig dühösen intettem feléjük, hogy fussanak. Értettek a szóból, szinte azonnal rohanni is kezdtek, én viszont ott maradtam az óriással. – Na, és most hogyan küzdjek veled anélkül, hogy feltűnést okoznák a halálfalók előt? – motyogtam az orrom alatt, majd ahogy futásnak eredt az irányomba az óriás, rémülten fordultam meg, és rohantam a kastély épülete felé. Az óriás ekkor beért engem, és a mohával bevont, kőből készült ütőjét megemelve felém célzott. A szívem kihagyott egy ütemet félelmemben, és csak a váratlan reflexemnek köszönhettem, hogy időben elugrottam a fegyvere elől, és a földre vetettem magam. Az óriás helyettem a kastély bejáratát találta el.

Gyorsan felpattantam és a sikolyok, kiabálások között agyalni kezdtem egy megfelelő varázslaton. - Vingardium Leviosa! - céloztam az óriás ütőére. Ahogy Ronnak elsőben, így nekem is bevált ez a módszer. Bár a trollon alkalmazta, nem egy efféle óriáson. Az ütőjét eldobtam a kastély udvarára egy olyan helyre, ahol éppen nem tartózkodott senki, majd ezután elsiettem a helyszínről.  – Na, és most mi legyen? – kérdeztem magamtól, miután berohantam a kastélyba. Mindenhol halálfalók harcoltak az ismerőseimmel és barátaimmal, rám nem is figyelve. Ezt kihasználva tovább futottam a folyosón, miközben lázasan gondolkoztam, hogy mégis mit csináljak. Addig nem állhattam át nyilvánosan, amíg legalább az utolsó két Horcrux el nem pusztul, addig meg még a társaim ellen kellene harcolnom, ami egyszerűen nem megy, hiába is próbál a medál a fejembe mászni. Megkellett keresnem Harryt és segítenem neki a horcrux keresésben. Más opció nem maradt, egyik oldal ellen sem harcolhattam még.