Lopez és Én ||Marcus Lopez ff.||

12. rész

Marcus szemszöge:

Szóval bementünk a mosdóba Dracoval. Ott volt Blaise egyedül. Daphne biztos eljött, vagy nem tudom.

-Megfoglak ölni, hallod?!-nyomta fel a falra Draco Blaise-t.

-Nana, Malfoy állj le.-próbáltam leszedni Blaise-ről.

-Hogy merted megcsalni a húgomat?!-kiabálta Draco.

-Daphne mászott rám!-védekezett Blaise.

-Gyáva f@sz.-kiáltotta Draco.

-Állj már le!-kiabáltam és leszedtem Dracot Blaise-ről.

-Ezt még megbánod! Nagyon megbánod, hogy ártottál a Reginának!-kiabálta Draco, Blaise meg kiment a mosdóból.
Aztán elengedtem Dracot.

-Mit képzel ez?!-kérdezte idegesen Draco.

-Hagyd már, ez amúgy is a Regi dolga és nem a tied.-mondtam.

-De ő a húgom, nem hagyom, hogy játszadozzanak vele!-mondta.

-Jó, megértem. De akkor se csinálj már jelenetet.-forgattam a szemeim.

-Hol a francban van Regina?-kérdezte Draco.

-Nem tudom, szerintem elment.-mondtam.

-Egyedül? Pansy merre van?-kérdezte Draco.

-Honnan kellene tudjam? Amúgy szerintem ők is elmentek azzal az Adrian gyerekkel.-mondtam.

-Jaj, lehet.-mondta Draco.-De a Regi egyedül van.

-És? Ne aggódj már annyit. Nem lesz semmi baja.-próbáltam nyugtatni.

-Kuss, itt már sokminden történt, amiről nem tudsz, szóval igenis lehet baja.-mondta Draco s azzal kimentünk mi is a kijárati ajtón.

-Hogy érted ezt?-kérdeztem.

-Sehogy, felejtsd el.-mondta.-Induljunk vissza a Roxfortba.
Ezután meg visszaindultunk gyalog a Roxfortba.

Regina szemszöge:

Gondoltam visszagyalogolok a Roxfortba. Már elegem lett itt mindenből. Amúgy nem is bánom, hogy Blaise-el vége van. Így kellett lennie. Sosem szerettük egymást.

Este volt, nagyon hideg volt az úton s na a Roxfortig kb egy fél órát kell sétálni. Egyszer csak hátranéztem s megpillantottam két fekete alakot, ahogy közelednek a sötétben.
Ajaj. Na még mára csak ez hiányzott. Felgyorsultam, hogy nehogy utolérjenek engem. Nem tudom kik lehetnek azok... Esküszöm ha egészségesen hazaérek a Roxfortba én többet ki nem teszem a lábam onnan!

Az a két alak is felgyorsult. Már egyre közelebbről hallottam a lépteiket. Na most végem van. Én meg már majdnem futottam, olyan gyorsan lépkedtem.
Egyszer csak az egyik utánnam nyúl és visszahúz. Azt hittem a szívem megáll.
Nagyon megijedtem. Aztán rögtön megnyugodtam, amikor megpillantottam, hogy Draco és Marcus azok. Ők voltak azok.

-Regiii. -szólt Draco.

-A szívrohamot hoztátok belém!-mondtam idegesen.-Nagyon megijedtem.

-Nyugi, csak mi voltunk.-mondta Draco.

-Ez nem volt szép tőletek, legalább szólhattatok volna valamit, hogy várjalak meg vagy bármi.-mondtam.

-Bocsi.-kuncogott Draco.

-Miért nem vártál meg minket?-kérdezte Marcus.

-Nem akartam ott maradni még egy percig sem azután.-mondtam.

-Ne aggódj, megfogom ölni Blaise-t ezért.-mondta Draco.

-Ne bántsd őt. Úgysem szerettük egymást, azt se tudom minek voltunk együtt.-mondtam.

-Azt én sem értem.-mondta Marcus.-Vagyis, hogy lehet valaki olyannal együtt, akit nem szeret?

-Nem tudom.-mondtam.

Aztán még beszélgettünk útközben majd visszaértünk a Roxfortba.