Lopez és Én ||Marcus Lopez ff.||

18.rész

Egyedül maradtam a klubhelyiségben, ezért én is kimentem. Unatkozom nagyon. Pansy nem tudom merre van. Az iskola folyosóin sétáltam amikor szembejöttek velem a Weasley ikrek.

-Helló Regi. -köszöntek egyszerre.

-Sziasztok.-mondtam s felpillantottam Fredre...
Szóval Fred és George Weasley. A bátyámék utálják őket, de én egyáltalán nem. Nagyon szeretem őket. Öhm és régebb kavartam Freddel.. de csak titokban. Mivel ha Dracoék megtudják, abból még baj is lehet. De akkor is jobban jártam volna, hogyha Freddel jövök össze, ő jobban tisztelt volna engem, mint a rohadék Blaise.
Fred csak csendben állt előttem.

-Mit csinálsz?-kérdezte George.

-Csak bolyongok egyedül, mikor is kezdődnek az órák?-kérdeztem.

-Fú, hát azt hiszem egy óra múlva Bájitaltan Pitonnal. -mondta George.

-Na jó, köszi. -mosolyogtam.

-Nincs mit. -mondta George s Fredre nézett. -Most magatokra hagylak. -mondta és elment.
Én Fredre néztem s ő rám.

-Hogy vagy?-kérdezte Fred.

-Hát...nem a legjobban. -mondtam.

-Így jár, aki egy népszerű mardekáros f@sszal jön össze, Regina!-forgatta a szemeit Fred.

-Tudom, és meg is bántam, hogy vele jöttem össze. De az elején olyan más volt. -mondtam. -És Dracoval is jóba voltak, gondoltam, hogy nem fog ártani nekem...

-Hát tévedtél. -mondta.

-Tudom. -mondtam.

-És engem csakúgy lekoptattál miatta. Ez nagyon nem volt szép tőled. -mondta Fred.

-Tudom Fred! Nagyon sajnálom...-mondtam s ekkor megfogta a csuklóm s elkezdett húzni a folyósón valahová.

-Hova megyünk?-kérdeztem.

-Valahová, ahol nem látnak meg. -mondta s egy kisebb raktárba húzott be.

-Mik vannak itt?-néztem körbe.

-Régi iskoláspadok s táblák meg minden hülyeség. -mondta Fred.  -Beszéljük meg, ha szeretnéd.

-Nem haragszol rám azok után?-kérdeztem s ő csak egyre közelebb jött hozzám.

-Képes lennék újrakezdeni veled. -mondta s a kezét az arcomra helyezte.
Nem engedhetem ezt meg Frednek, régen tényleg akartam tőle valamit, de ma Marcus olyan más volt velem. És azt hiszem bejön nekem, megvédett Blaise-től és azt hiszem megakart csókolni...nem tudom mit akarhat tőlem, de így nem kavarok Freddel is..

-Nem tudom, Fred. -mondtam s kerültem a szemkontaktust.
Ő az ajakamnál fogva ráirányított, hogy nézzek a szemébe.

-Mit nem? Képes lennél megbocsátani Blaise-nek?-kérdezte.

-Nem, dehogy!-mondtam.

-Akkor meg mi a baj?-kérdezte.
Én csak csendben voltam.
S akkor közelhajolt hozzám és megcsókolt. Közben a derekamnál fogva húzott szorosan magához.
Visszacsókoltam neki, mert még mindig tetszik nekem. Aztán abbahagyta s a szemembe nézett.

-Még mindig akarsz engem, nem?-kérdezte perverz mosollyal.

-Fred, sajnálom, de nem lehet. -mondtam s kiakartam menni, de visszahúzott.

-Micsoda?-kérdezte. -Más valaki van a dologban...?

-Nem nincs...-hazudtam s kijöttem. Majdnem el sírtam magam miközben mentem a folyósón, de aztán meghallottam egy hangot.