Szeretsz annyira...? ( szjg fanfiction)

Második fejezet- Még mindig December 2

Megbeszéltük, hogy Cortez elvisz a kávézóba , vagyis már itt kéne lennie én meg történetesen túlgondolok mindent , hogy miért késik.
Olyan összeesküvéselméleteim vannak , hogy lassan azt hiszem elrabolták.
Öt perc után  még mindig nem volt itt, gondoltam felhívom . Kicsöngött , de nem vette fel. Msn - en sem volt elérhető.
Tíz perc után kezdtem komolyan aggódni .
Mi van , ha elfelejtette? Jó az lehet , de miért nem veszi fel? Vagy miért nem hív vissza? Megbántottam? Tudja, hogy Arnolddal vagyok , ezen csak nem most akad ki. Vagy de ?
Mivel nem volt jobb ötletem , felhívtam Virágot . Ha ő nem , legalább Ricsi tudja .
- Szia . Tudod hol van Cortez?- szóltam bele
- Hát nem . De miért? Ijj összevesztetek?- rémült meg
- Nem. Vagyis nem tudok róla . - töprengetem.- Ott van Ricsi?
- Aha .
- És oda tudod adni ? - kértem
- Hát az van , hogy most nem nagyon.
- Mi ?! Miért nem?- zavarodtam össze.- Várj! Rosszkor hívlak?
- Nem . Csak azt mondja nem akar veled beszélni .
- Mi?!
- Figyelj , majd hívlak , de most le kell tennem . - mondta sietősen
- Hát jó.
Ma mindenki meg van őrülve ?
Oké, ha senki nem mondja el , hol van Cortez akkor odamegyek hozzá én.
Már léptem ki a kapun, amikor belebotlottam Arnoldba .
- Hát te?- kérdeztem
- Nem  jöttél el. Gondoltam van valami probléma.- mondta mire elhúztam a számat. Basszus ! Teljesen elfelejtettem Arnoldékat.
- Sajnálom , csak nem tudom hol van Cortez  , és ...- magyarázkodtam , mire félbeszakított
- Semmi baj . Megértem. Cortez fontosabb.- mondta kifejezéstelenül, így nem tudtam leolvasni az arcáról , hogy gúnyból mondja- e vagy sem .
- Nem . Nem, csak nem hívott vissza és kezdek komolyan aggódni. - mondtam mire Arnold arcán átsuhant valami .
- Ez esetben szeretnék , hogy segítsek?- ajánlotta fel , mire elmosolyodtam
- Köszönöm.
Így ketten indultunk el Cortezékhez. Viszont , ha Cortez tényleg ott van , én meg Arnolddal állítok be ... hát nem is tudom. Majd megkérem , hogy várjon kint .
Már majdnem ott voltunk , amikor beugrott valami.
- Chloe?- kérdeztem ,mivel Francia barátnője nem volt velünk
- Mondtam neki , hogy megkereslek , mire felajánlotta  , hogy addig sétál egyet.- magyarázta .
Hát jó.
Arnold kint megvárt , én pedig becsöngettem a házba .
- Reni. Szia. Gyere csak be .- fogadott a nagymamája
- Köszönöm, de igazából Cortezt keresem . Nincs itt ?
- Azt hittem veled van . Vagy nem ? Mert  akkor felhívom . - kezdett pánikolni , mire közbeszóltam
- Nem kell. Most jutott eszembe , hogy Ricsiékkel ment el .- hárítottam és kínosan elnevettem magam .
- Tényleg?-fürkészett
- Ténlyeg. Akkor örültem , én megyek is .- mondtam majd elkezdtem hátrálni .
A hazugság sosem volt az erősségem, stresszhelyzetben pedig képes vagyok még értetlenebben beszélni , úgyhogy nem csodálom, hogy Cortez nagymamája hülyének nézett.
Arnold kint várt , és elmondtam neki , hogy itt sincs , ráadásul a nagyszülei sem tudják hol van . Kezdem azt hinni, hogy tényleg valami baj van .
- Reni. Egyvalaki pontosan tudja mi van vele .- mondta Arnold
Hát igen. Csak az az egyvalaki pont nem áll velem szóba ...