cuatro

858 36 0
                                    

2022. február

A S T R A E A 
P O R T O K A L O S 


Végre fellélegezhetünk a nagy mennyiségű dolgozatok alól hiszen túl vagyunk a félévi nagy hajrán. Meg vagyok elégedve a kapott jegyeimmel, csupán egyetlen egy négyesem lett az pedig a testnevelés. Most őszintén ki szereti a gimnasztikát meg a különféle bukfenceket, a válasz, hogy senki.

Ma ismét elmegyünk Julietaval egy csajos napra mivel megérdemeljük, lezsibbadt az agyunk a sok tanulástól, így kell nekünk egy kis kikapcsolódás. Meg persze kicsit kellene újítani a ruhásszekrényemben, most, hogy segítek mamának a rendelésekkel kapcsolatban mindig kapok érte egy kis pénzt. Azokat természetesen félreteszem így mostanra lett annyi elegendő pénzem, hogy tudjak magamnak vásárolgatni.

A kis tükröm előtt igazítottam itt-ott kopott ruha darabjaimat mikor meghallottam barátnőm autójának jellegzetes dudájának hangját. Felkaptam földön heverő táskámat és megindultam lefelé, az ajtóban felvettem cipőmet és kibaktattam.

-Hogy van a drága Astraea ezen a csodálatos szombati napon?

-Mit ettél te reggelire, bolond gombát?

-Hát az embernek nem lehet csupán jó kedve?

-Dehogynem-emeltem fel kezeimet-Na induljunk, sose érünk haza ha így haladunk.

-Öveket bekapcsolni-fordította felém fejét mire becsatoltam magam, majd bekapcsolta a rádiót és a gázra lépett bolondos barátnőm.

Útközben folyamatosan kapcsolgattam a rádió között a csatornákat hiszen szinte az összesen nyálas szerelmes dalok hangzottak el. Ez azért van mert lassan Valentin nap lesz és ekkor mindenkit ellep a rózsaszínfelhő, a boltok telis-tele lesznek szívecskés párnákkal, rózsaszirmokkal, csokikkal na meg még sok egyébbel.

-Kapcsolj inkább valamit a telómról csak már megfájdul a fejem az állandó váltogatástól-mutatott a mellettem lévő tartóra ahol a telefonja pihent-Tudod a kódom.

-Hát persze-mosolyodtam el és gyorsan beírtam a kódot-Na ez jó lesz-bólogattam arcomon hatalmas vigyorral.


***


-Nem eszünk végre?-nyavajogtam. Lassan két óra lesz és kereken tíz órára váltott a telefonomon az idő mikor elkezdtük a vásárolgatást. Szerintem végig jártuk az egész plázát és persze mindegyikben vettünk valamit. Most egy ideig nem lesz bajom a ruha választással kapcsolatban.

-Ehetünk aztán még egy boltba benézünk és megyünk haza.

-Ígéred?-néztem rá boci szemekkel.

-Ígérem.

-Na menjünk mert leszakadnak a lábaim.

Egyből meg is találtuk a a tökéletes kajáldát, nagy nehezen ki tudtuk választani, hogy mit is szeretnénk enni mert mögöttünk nem kis sor torlódott fel. Kiderült, hogy ez a kajálda nemrégiben nyílt és, hogy embert is keresnek. Hamar meg kaptuk a rendeléseinket és egy közel eső üres asztalnál helyet is foglaltunk.

-Ez nagyon finom-nyammogta két falt közt Jul.

-Ebben egyetértek-bólogattam.

-Képzeld tegnap mondta Ernesto, hogy Valenin-napkor rendez valami bulit. És kérdezte, hogy elmegyek-e?

-Remélem igent mondtál rá.

-Persze, hogy azt mondtam de volt egy feltételem.

-És mi volt az?

Csillag az égen|✓|Where stories live. Discover now