Csillag az égen|✓|

diecisiete

P A B L O
G A V I R A

Nem kellett sok ahhoz, hogy egy hátast dobjak a székről. Mégis hogy? Hogy jött rá anyám, igaz hülye kérdés, hiszen ő hozott világra és nevelt fel. Hát persze, hogy ismeri minden mozdulatomat, hanglejtésemet és pillantásomat. 

-Nos fiatal úr, milyen magyarázattal rukkolsz elő? 

-Ez nem az aminek látszik-próbáltam hárítani a dolgot de anya még mindig felhúzott szemöldökkel figyelt engem-Astraea gyere elő-kiáltottam. Majd pár perc elteltével már kint is volt. 

-Üdvözlöm, Astraea Portokalos-nyújtott kezet anyukámnak. 

-María Paez. Nagyon különleges neved van. Idevalósi vagy? Olyan furcsa a vezetékneved. 

-Anyaa-szóltam rá.

-Ez..bonyolult. Nem ismerem a szüleimet. 

-Oh sajnálom. 

-Nos anya, magyarázatot szerettél volna. Most már itt van Astraea, kérdezz amit akarsz. 

-Lefeküdtetek?

-Öhm-Astraea kiguvadt szemekkel nézett rá anyára és rám. 

-Anya-szóltam rá. 

-Ilyenről szó sincs asszonyom. 

-Akkor mi történt köztetek? 

-Múlt héten volt egy buli, mindketten berúgtunk és együtt hagytuk el a szórakozó helyet. De nem feküdtem le a fiával-mesélte el röviden a történetet a lány.

-Értem-bólogatott aprókat anya-Nos akkor nem is zavarlak benneteket, holnap pedig visszajövök. 

-Viszlát-intett egyet Raea.

-Csak María, nem kell magáznod. 

-Köszönöm. 

-Szia anya, majd még beszélünk-kísértem ki. 

-Aranyos lány és illedelmes-búcsúzóul megölelt és már ment is. Amint becsuktam az ajtót a hátamat neki döntöttem és egy jó nagy sóhaj távozott a számból majd visszamentem a konyhában lévő lányhoz. 

-Én szerintem megyek-vette magához a táskáját. 

-Hazaviszlek. 

-Nem kell.

-De de, nincs vita. 

-Legyen-sóhajtott egy nagyot. Felvettük a cipőinket és levettem a kocsim kulcsait a tárolódobozból. 

-Úriember-pukedlizett mikor kinyitottam neki a kocsi ajtaját. 

-Nos írd be a címedet és pikk pakk ott is vagyunk-beírta az útvonal tervezőbe a címet, amint megpillantottam hova megyünk meghökkentem. Ez a szegény negyed. Pedig a barátnője Jul elég tehetősek és egyszer mesélte, hogy egy utcában laknak. 

-Itt is lennénk. Ez az én otthonom-pillantott egy rozoga házra az ablakból Raea-Tudom mire gondolsz. 

-Nem kell szégyenkezni, nem nézek más szemmel rád csak azért mert különböző rétegből származol.

-Emiatt állandóan csúfoltak az iskolámban, na meg a kinézetem miatt. 

-Pedig így vagy gyönyörű ahogy vagy. Természetes vagy. És ha van rajtad pár folt? Azok menőbbé tesznek. Megsúgom nekem tetszenek-kacsintottam rá. Egyből elkapta tekintetét rólam és újból a házat kémlelte.