quince

651 22 1
                                    


P A B L O
G A V I R A


-Ennyi volt mára-fújta meg sípját az edző mire mindenkiből egy "végre" sóhaj szabadult ki. 

Lefeküdtünk a fűre és az eget kémleltük. Múlt héten egy barátságos meccsen vesztettünk, nem voltunk ott fejben, még én sem pedig csak az utolsó tizenöt percben szerepeltem. Így most megkaptuk a büntetésünket, két és fél óra kemény és izzasztó edzést kaptunk az edzőnktől Xavitól. Szerencsére vagy sem, de egy ideig nem lesz meccs csak nyár közepén így addig szabadok vagyunk. Nem lesz edzés, és csupán júliusban kezdődnek meg. 

Szívem szerint, ott szeretnék lenni a kezdő tizenegybe, de ahhoz a maximumot kell teljesítenem. Meg szeretném mutatni, hogy én Gavi igenis tudok focizni és itt van a helyem. 

-Jössz?-tartotta jobbját felém Pedri, hogy segítsen felhúzni a gyepről. 

-Mostanában beszéltél Ernestoval?-pillantott felém miközben befelé tartottunk az épületbe.

-Nem-ráztam meg a fejemet-De jó lenne elmenni kicsit kimozdulni. Tervezel valamit a szünetre?

-Igen, nővéremmel és a barátjával meg neki a baráti társaságával megyünk el valahova. 

-Jó neked. Engem meg várnak a házi dolgozatok-húztam el a számat. 

-Ilyen az élet, ha magántanuló vagy. Ez a pár hét és még a jövő év és végeztél is. 

-Már nagyon várom. De még szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem kell bemennem az iskolába. 

A szekrényünk egymás mellett található, így nem váltunk el nagyon. Mindketten elővettünk tiszta ruháinkat és már mentünk a zuhany alá. Megkönnyebbülés volt tisztán kilépni a kabin ajtaján, megszárítkoztam és felkapkodtam magamra a ruhadarabokat majd visszasétáltam a szekrényemhez. Összepakoltam és elővettem a telefonomat amíg Pedri készen nem lesz. 

Ernesto:
Ma buli. 
Nincs nemleges válasz. 
Majd megyek érted, legyél készen addig. 

Gavi:
Hol lesz?Kik jönnek? 

Ernesto:
Csak a szokásos banda. 
Úgy lett volna, hogy nálunk de anyámék nem bólintottak rá. Mindjárt keresek valami jó helyet. 

Gavi:
A szokásos helyünk az nem jó? 

Ernesto:
Tökéletes. 


***


Amint hazaértem, eldobtam mindent a kezemből és a hálószobám felé vettem az irányt. Lerúgtam magamról a cipőt és levettem a pólómat majd nagy sebességgel belehuppantam a nagy francia ágyamba. Nem tudtam elaludni így sorozatot néztem - amit pár napja találtam meg - és persze olyan jól lekötött, hogy mindjárt befejezem az első évadot. 

Olyan jó egyedül élni, igaz még nem vagyok nagykorú és már különélek a szüleimtől. Ez egyáltalán nem igaz, vagyis félig-meddig, hiszen édesanyámék a szomszédba laknak. Így ha szükségem van valamire akkor csak átmegyek a kertben lévő átjárón és már náluk is vagyok. Közös megegyezés volt ez az egész külön költözés és nem bántam meg mikor belementem. Meg van a saját életem és szabályaim és persze nyugalom van, nem kell megkérdeznem anyát vagy apát, hogy átjöhetnek a haverok vagy elmehetek e egy buliba. 

Hat óra felé írt megint Ernesto, hogy olyan nyolc környékén már itt van értem. Amint elolvastam az üzenetet nagy nyöszörgésbe kezdtem hiszen teljesen átszellemültem a sorozat mintájára és nem akartam félbehagyni. Csak nyomtam egy okét és műkönnyeket ejtve kiléptem a szolgáltatásból. 

Igaz, hogy nem csináltam semmit sem de mégis arra a döntésre jutottam, hogy lezuhanyzok. Megmostam a hajamat is, mikor végeztem elzártam a csapot és a derekam köré csavartam a törülközőt. Átsétáltam a gardrób szobába és elkezdtem válogatni. Nincs annyira hideg se meleg este vagyis éjjel amikor hazafelé fogunk majd tartani. Kikaptam a szekrényből egy sötét kék inget aminek feltűrtem az ujját a könyökömig hozzá pedig egy fekete rövid farmernadrágot. 

Megnéztem magam a tükörben és elismerően bólogattam, amíg felöltöztem a hajam is megszáradt így csak visszamentem a fürdőbe és beállítottam úgy ahogy szoktam. Befújtam magam és felvettem órámat a bal csuklómra. 

Nyolc óra előtt már hallottam a duda hangot. Felkaptam pénztárcámat és felvettem a cipőmet és már mentem is ki. 

-Fejezd már be te bolond-ültem be az anyós ülésre-Még kijönnek erre a nagy hangzavarra a szomszédok, na meg anyámék. 

-Ez nem a te helyed. Ez Jul helye. 

-Ez nem mondod komolyan?-néztem rá-Jó beülök hátra. Remélem Jul a kis barátnőjét nem cipeli el magával. 

-Miért mi bajod van Astraea-val? 

-Nem tudom, egyszerűen nem illik közénk, ártatlan és hozza a jó kislány stílust. 

-Ne ítélkezz, még csak nem is ismered. Tudod ne ítéld könyvet borítójáról. 

-Hát nem is fogom. Amúgy meg mióta vagy te ilyen bölcs? 

-Csak gondold át, ő se mondott rá egy csúnya szót sem. 


***


Nem tudom mennyi lehet az idő, de nagyon jól érzem magam. A megérzésem megtörtént, hogy jön a fura nevű lány. Astraea, mégis melyik szülő nevez el így egy gyereket főleg a saját gyermekét. 

Most mégis mást éreztem, ahogy megpillantottam őt a villódzó fények közt elöntött a vágy. Teljesen elment az eszem az alkoholtól, miért kellett ennyit innom. Ahogy mozgatta formás csípőjét, feneke teljesen kirajzolódott a lélegzetelállító ruhán keresztül. 

Meg kell őt csókolnom.

Itt az idő, most vagy soha, egyre közelebb kerültem egyre jobban fokozódott bennem ez a furcsa érzés amit kiváltott belőlem. Amint a háta mögé értem egyből átkaroltam derekát és magamhoz húztam, tettemtől hirtelen megmerevedett majd lazított testtartásán. Keze felkúszott nyakamig én pedig ha lehet még jobban magamhoz húztam, ahogy egyszerre mozogtunk mindig orromba kúszott parfümjének aromája. Rózsa. Ilyen illata van, meg eper. 

Megbolondít ez a lány. 

Mikor már megelégeltem magam felé fordítottam és feltérképeztem arca minden részletét. Majd ajkamat az övéihez illesztettem. Végre, testemben ezer megannyi tűzijáték durrant mikor megéreztem édes ajkait. A levegőhiány miatt meg kellett válnom ajkától és máris hiányérzetem lett így vettünk pár levegővételt és már újból csaptam le rá. Kezei nyakamon vándoroltak, hol ujjaival - körmeivel - karcolta meg bőrömet, hol beletúrt hajamba. De én is tettem a dolgom, csípőjébe vájtam ujjaimat és ringattam - kidudorodó gatyámhoz szorítottam - jobbra-balra. 

-Ez folytathatjuk nyugis környezetben is-húztam pajkos mosolyra számat. 

-Benne vagyok. 

Nekem nem kellett több már a kijárat felé fordultam vele együtt, amint kiértünk máris hívtam egy taxit magunknak. 

Vajon mit tartogat számunkra az éjszaka? 

***


Sziasztok, végre új rész. Sajnálom, hogy nem jött új, a múlt hetem kész káosz volt. És most már vagyok olyan fizikai állapotba, hogy odaüljek a géphez és írjak. 

Vigyázzatok magatokra❤️




Csillag az égen|✓|Where stories live. Discover now