( nishimura riki. )
❝Feléd sétálok
Összekapcsolom világainkat,
Vörös szemeimmel
Szétszakítom a láncainkat.
Feléd sétálok
Míg el nem érek az új világba,
De megállok
Eddig végig követtelek a rossz irá...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
| EIGHT. "én csak nem akarom elveszíteni a családom" ________
YUMIKO AZ UDVARON ÜLT. Igazából egyáltalán nem érdekelte hova megy, tudta, hogy nem hagyhatja el a kastély területét, így csak kiválasztott egy tetszőleges padot és helyet foglalt ott, miközben legjobb tudása szerint próbált lenyugodni.
Sok minden történt az elmúlt napokban, az egyszer biztos. Néha már azt se tudta hova nézzen, plusz a tény, hogy ő most tényleg átalakult vámpírrá még mindig kísérti és abban se biztos már, hogy ez a való világ.
Milyen jó lenne, ha egyszer csak felébredne, a szobájában találná magát illetve családját, akiket oly' rettentő módon hiányol. Mondhatni honvágya volt, egyszerűen csak látni akarta újra a szüleit, a nővérét, a kiscicáját és úgy egészben nézve a régi életét.
Vissza akarta kapni a régi életét.
Felötlött benne az ötlet miszerint... elszökik. Hisz' kit áltat, most hallotta szemtől szembe, ahogyan a magas japán fiú konkrétan kijelentette, hogy nem akarja itt látni, és hogyha tehetné, kirakná az utcára.
Jól tudta, hogy nem akarják itt viszont látni, akkor meg mi értelme van maradni?
Így hát egy hirtelen szerzett önbizalomhullámból felindulva elkezdett a kijárat felé sétálni, majd olyan hevesen futni, mintha az élete múlna rajta. Mogyoróbarna haja csak úgy szállt a széllel, a csípős hideg az arcán kellemetlen érzést váltott ki belőle de nem érdekelte.
Eközben a csapat vámpír az ablakból figyelte a lányt, ahogyan elhagyja a kastély területét. Riki ökölbe szorította kezeit és már indult is volna utána, hogy jól leordítsa és visszarángassa ide, de ekkor Heeseung megragadta a csuklóját.
- Hagyd. Hagy menjen. - mondta nyugodt hangon, mire a fiatalabbiktól csak egy összezavarodott pillantást kapott.
- Meg fogja magát öletni, ha kilép innen! És rajtunk fog száradni! - mutatott ki az ablakon hisztérikusan, mivel nem akarta elhinni, hogy legidősebb Hyungja amellett érvel, hogy ne csináljanak semmit.
- Rá fog jönni, hogy jelenleg mi jelentjük neki a teljes biztonságot, és vissza fog jönni önszántából. Addig is hagyjuk egy kicsit magára, sok minden történt vele, és kell idő hogy feldolgozza. - nézett rá Rikire felelősségteljesen Heeseung, majd elsuhant mellette, lassan követve őt mindenki.
Egyedül Riki maradt ott az ablakban, s nézett ki onnan, bár a lány már régen messze járt. Elgondolkozott Heeseung szavain, és rájött, hogy igaza van.
Ahogy lejött neki, Yumiko nem a leghülyébb emberek közé tartozik, szóval csak idők kérdése, és rá fog jönni, hogy nélkülük semmit sem ér. Nem ismeri az erőit, nem tudja mit kell átváltozáskor csinálni és a vérszomj enyhítését még nem is említette. Nem beszélve arról, hogy még az első átváltozásán sem esett túl.
