Hernández

39.rész

Néhány pillanattal ezelőtt még nem is sejtették , hogy mekkora változás köszönt be életükbe , látszólag minden nyugodt volt de egyedül Sebastian nem volt az . Amíg várták , hogy mind ki menjenek , majd felrobbant az idegességtől de uralkodott magán . Viktória töltött egy pohár italt férjének , mert úgy érezte szüksége lesz rá , majd leültette Sebastiant a kanapéra.

-Kérlek mondd már ,így is ideges vagyok- nagyon ideges volt , az elmúlt néhány nap nehéz volt számára de ez a bizonytalanság még rosszabb volt.

-Elmentem az orvoshoz aki elmondta nem vagyok rákos , hanem ...- Sebastian annyira ideges volt , hogy fel alá járkált.

-Abba hagynád a fel alá járkálást - már annyira idegesítette férje járkálása , hogy megfogta kezét odahúzta magához , hogy leüljön.

-Rendben , mondd tovább - mondta Sebastian .

-Ma reggel emlékszel mit mondott a lányunk ?- kérdete férjétől , aki próbált visszaemlékezni aznap reggelre .

-Halványan rémlik valami - válaszolta , néhány pillanat múlva Sebastiannak eszébe jutott ,Lizbeth szavai ,,Talán lesz még egy testvérem ,,.

Sebastian meg sem szólalt , hallgatott olyan volt mint , aki más világon lenne nem is hallja felesége szavait aki azt mondja , hogy újabb baba érkezik a családba.

-Sebastian - szólította meg . Szívem minden rendben van ? - hiába szólította férjét nem válaszolt , kezdet ő is idges lenni .

-Mondj már valamit , könyörgöm - kiáltott Sebastianra ekkor hirtelen válaszolt.

-Lesz még egy gyerekünk - válaszolta meglepődve.

-Igen , ezt próbálom elmondani neked de te mintha máshol lennél - nem tudta mit válaszoljon , annyira meg volt döbbenve . Sebastiant hidegzuhanyként érte a hír meg nem gondolta , hogy ennyi idősen apa lesz de boldog volt .

-Viktória , még egy kisbaba , én vagyok a legboldogabb férfi a világon -örömében felkapta feleségét , össze vissza csókolgatta , ölelte annyira hálás volt neki , hogy újabb kis csemete lesz a családban.

Annyira hálás volt feleségének , bearanyozta életüket a boldogság a szerelem és a gyerekek a sok keserves pillanat után vidámság érkezett a házba és életükbe . Néhány pillanat múlva Lizbeth szaladt be a házba szüleit siettette , hogy jöjjenek ki a kertbe.

-Várj , hová mész ? - kérdezte , Sebastian rohant , hogy elmondja a többieknek . Felesége megállította , arra kérte , hogy egy picit fogja vissza érzéseit és figyeljen rá.

-Oh , Viktória miért nem hagyod ez a legjobb dolog ammi történt elmúlt időszakban - nagyon csalódott volt, Viktória megnyugtatta férjéét elmondják mindenkinek hamarosan de még nem fejezte be mondandóját.

-Ez nem minden amit mondott az orvos - válaszolta , Sebastian ideges lett már nem tudta mire kell számoljon .

-Mondjad !

- Ülj le , mert amit mondok megfog nagyon de nagyon lepni - Sebastian leült , Viktória kezébe nyomott egy ultrahang képet . Mit látsz - kérdezte - férje nézte de semmi érdekeset nem látott .

-Van két nagy folt , ezen kívül semmit - mondta , Viktória majdnem kacagásban tört ki annyira élvezte férje tudatlanságát.

-Az a két folt a gyerekeinket ábrázolja - mondta lelkesen , Sebastian csak nézte képet nem igazán eset le amit mondott neki felesége. Majd egyszer csak .

-Na várjunk , most arra célzol , hogy ikreink lesznek - nagyon meg volt lepődve , nem számított ekkora nagy boldogságra.

Arra érte , hogy egy ideig még ne mondják el senkinek , legyen idejük , hogy megszokják a gondolatot . Lizbeth újra bejött arra kérte szüleit jöjjenek ki Robert mondani akart valamit. Mind a teraszon voltak , kíváncsian várták mit akar mondani nekik .