13. fejezet - Napforduló

402 17 6
                                    


Draco június közepéig nem látta újra Grangert. A boszorka pontosan akkor ment be a Trinity laboratóriumába, amikor ő éppen a védőburkolatot szabályozta újra.

A lány ugyanolyan izzadtnak tűnt, mint ő, de leginkább zaklatottnak.

– Sántítasz – jegyezte meg Granger, ahogy elrobogott Draco mellett, a gyógyítói köpenyét maga után húzva.

– Észrevetted.

– Gurkó?

– Mantikór.

Ez megálljt parancsolt neki. Megfordult.

– Megvizsgáltattad már?

– Nyilvánvalóan.

– Kivel?

– Parnell gyógyítóval.

– Ó, ő csodálatos. Kitűnő. Viszlát!

Ezzel Granger bezárkózott az irodájába.

Draco talán megsértődhetett volna a nagyra becsült énjével való méltatlan bánásmód miatt, hacsak nem ismerte volna fel Granger merengő tekintetét, azt a távoli, valamin gondolkodó, valószínűleg a világ éhínségét megoldó tekintetet.

Azzal az ürüggyel, hogy kétszer is ellenőrzi a belső őrvarázslatokat, Draco besétált a tulajdonképpeni laboratóriumba. Mint mindig, a helyiséget most is kifogástalanul rendben találta. Úgy tűnt neki, mintha több üveg Sanitatem lenne ott, mint korábban, és még néhány más, különböző erősségű gyógyital is csoportokba csoportosítva. Nem voltak sehol írásos feljegyzések, és semmi sem utalt arra, hogy Granger min dolgozott.

Éppen egy csoport apró fiola fölé hajolt, és próbálta megállapítani, hogy melyikben van a Zöldkút minta, a Beltane hamu vagy a titokzatos anyag, amit a lány Ostarakor gyűjtött, de Granger félbeszakította a szaglászását, amikor kidugta a fejét az irodájából.

– Nem sok érdekességet fogsz ott találni – jegyezte meg Granger, amikor meglátta a férfit kutakodás közben.

– Meg kell tanulnom a számítógépet használni – szólalt meg Draco, kezét az állára téve.

– Az segítene.

– Taníts meg! – szólította fel Draco.

Leginkább arra számított, hogy Granger ugrik az alkalomra. Erre lány azonban azt mondta:

– Nem.

– Nem?

– Inkább tudatlan legyél, stratégiai okokból.

– Ez nem túl nagylelkű tőled.

– Tudom – mondta Granger. – Mellesleg, egy szívességet szeretnék kérni tőled.

– A válaszom nem – vágta rá Draco.

– Zseniális – szólt Granger. – Akkor ez el van intézve.

Visszahúzta a fejét az irodájába, és ismét becsukta az ajtót.

– Mi is van elintézve? – tette fel a kérdését Draco, amit már a csukott ajtóhoz intézett.

– Semmi – mondta Granger odabentről.

– Mondd el!

– Nem.

– Van valami köze a közelgő napfordulóhoz? Litha?

– Menj el... azt mondtad, nem akarsz segíteni.

– Kinyitom ezt az ajtót – közölte Draco.

– Ne tedd! Nem vagyok felöltözve.

– Hazug.

Draco Malfoy és a szerelem gyötrelmes megpróbáltatásai [Befejezett]Where stories live. Discover now