Egy különös nyaralás!!! (befejezett)

11

Én Kamival voltam egy csapatban, míg Alma Benivel.

Sajnos kikaptunk, még pedig elég szépen 8-25 lett az állás. Hogy őszinte legyek, se Kamilla, se én nem tudtuk, hogy Beni ilyen jól játszik.

Éppen félrenéztem, mikor is megláttam Ákost, ahogy egy kislánynak segít homokvárat építeni.
Nagyon aranyos képet mutattak együtt.

Bámulásomból egy a fejemnek neki csapódó labda zökkentett ki.

- Áhh- kaptam oda az ütközéstől fájó ponthoz

- Jaj, ne haragudj, véletlen volt- jött oda hozzám szabadkozva egy kisfiú.

- Oh ugyan, nem történt semmi- legyintettem mosolyogva

- Hát itt vagy te kis rosszcsont - jött oda hozzánk egy sötét, szinte már fekete hajú fiú

- Mint látod- nézett rá unottan a kisfiú, amin mi mind felnevettünk.

- Oh..öhm sziasztok- intett nekünk a fiú

- Hello- köszöntünk egyszerre

- Mit csináltál már megint Máté?- nézett kérdőn a kisfiúra

- Én csak..- hebegett, habogott össze-vissza

- Csak elütötte a labdát és véletlen a pályára érkezett- szóltam közbe- Nem csinált semmit, nyugi- néztem a fiúra mosolyogva

- Oh, ez esetben ne haragudj Máté- nézett bocsánat kérően Mátéra

- Áh, semmi baj- legyintett vigyorogva

- Oké, akkor szerintem mi mehetünk is

- Aha- nézett rá, gondolom a bátyjára, aki erre elindult, mire is felém fordult a kis fiú
- Köszi - mosolygott rám, mire én csak lehajolva hozzá kinyújtottam felé az öklömet amibe vigyorogva beleütött, aztán már el is szaladt.

- Jesszusom- szólalt fel hirtelen Kamilla- Meg kell szereznem a számát- kijelentésén csak felnevettünk.

- Ha gondolod elkérem neked- ajánlottam fel- De szerintem a Snapchatjét jobb lenne elkérni

- Áhh igen, mondasz valamit- bólintott rám nézve- Várj, te most komolyan elkéred nekem?

- Igen- bólintottam ránézve

- Na, ez érdekes lesz- szólalt meg Beni

- Mi lesz érdekes?- kérdezte meg az éppen megérkező Ákos

- Az ahogyan Kitti elfogja kérni annak a srácnak ott a snapjét, vagy még az is lehet, hogy a számát- mutatott rá az említett srácra Beni

- Mi? Minek kéne Kittinek egy random srác amikor itt vagyok neki én is?- értetlenkedett

- Azta, csak nehogy elszállj magadtól- forgattam meg a szemeim

- Jól van, kérd csak el- nézett rám morcosan- Hajrá, menj csak

- Oké- vontam meg a vállamat nem törődöm stílusban

- Mi? Most komolyan elkéred tőle?- akadt ki teljesen

- Öhm..igeN?- néztem rá felvont szemöldökkel

- Chh, nem mész te sehova- rázta meg a fejét

- Dehogy nem- néztem rá komolyan és megindultam az említett srác felé

- De Kitti, itt vagyok neked én- mutatott magára- ÉN- mutatott végig magán- Miért akarsz másra is időt fecsérelni- értetlenkedett, utánam loholva

- Pontosan, IS- néztem rá mérgesen- te is csak az időmet vesztegeted, pluszba meg, még csak meg se lehet tőled szabadulni- fújtattam idegesen

- Jaj Kitti, sose fogsz tudni megszabadulni tőlem- adta tudtomra véleményét- Jól van, ha már idáig eljöttünk akkor kérd csak el, viszont se nem hívhatod fel, se nem addolhatod be- adta ki a szabályait

- Mi a.. te normális vagy- kiáltottam rá hirtelen- Nem vagyok hozzád láncolva, sőt még csak a csajod sem vagyok, de ha az is lennék se irányíthatnál kedved szerint- mordultam rá

- Ch, csak várd ki Kitti- nézett mélyen a szemeimbe, mire én csak megforgattam sajátjaimat és odaléptem a sráchoz akihez jönni is terveztem, majd megszólaltam

- Szia, öhm.. bocsi, hogy zavarlak, de..- nos igen, itt megakadtam, ugyanis Ákos mellém sétált és ujjait enyéim közé kulcsolta- Khm.. szóval

- Miattam aztán igazán ne zavartassátok magatokat- vágott közbe komolyan Ákos, mire mérgesen ránéztem, aminek következtében észre vettem, hogy szemeivel olyan mérgesen, amolyan gyilkosan vizslatja az előttem lévő fiút, aki mellesleg csak értetlenül kapkodja közöttünk a tekintetét, hogy ha szemmel ölni lehetne ő már halott lenne.

- Szóval- szólaltam meg erélyesebben- Az egyik barátnőm, aki amúgy ott volt mellettem, tudod a szőke hajú

- Igen?- dőlt hátra vigyorogva, aminek hatására Ákos csak még szorosabban fogta meg a kezemet

- Szeretné megkérdezni, hogy esetleg megadod e, neki a snapedet, mivel eléggé vonzónak talál- miután ezt kimondtam Ákos tágra nyílt szemekkel nézett rám, de ezen kívül nem csinált semmit, csak tovább hallgatott

- Mond meg ennek a bizonyos barátnődnek, hogy ha szeretne valamit, akkor nyugodtan idejöhet hozzám, ugyanis nem harapok- ezután még halkan hozzá fűzte, hogy- Csak ha szeretné

- Öhm.. oké- néztem rá tágra nyílt szemekkel és már fordultunk is vissza, hogy elmondjuk Kamillának a hírt.

- Azért szólhattál volna, hogy nem is neked kell

- Én elakatam mondani, de te hajthatatlan voltál- rántottam meg a vállam mosolyogva

- Egyébként meg, igazán elengedhetnéd már a kezemet- emeltem fel az összekulcsolt kezeinket

- Áhh, minek- legyintett egyet- így legalább mindenki tudni fogja, hogy foglalt vagy

- Aha, meg a nagy francot- ráztam meg a fejemet- Na engedd el szépen a kezemet- parancsoltam rá

- Persze, még mit nem? Mi vagyok én a kutyád?

- Hát mondjuk, most eléggé úgy húzol magad után ahogyan a kutyám szokott

- Fhu Kitti, ha nem fejezed be, én esküszöm

- Mit? - néztem rá vigyorogva- Mit fogsz csinálni? Megnézed magad a tükörbe?

- Nem - legyintett közelebb hajolva- Az felesleges lenne. Úgy is tökéletesen nézek ki. De te viszont

- Mi? Én viszont mi?- néztem fel rá, hogy a szemeibe tudjak nézni

- Nélkülem sajnos nem lehetsz tökéletes- vigyorgott rám

- Miért? Mi vagy te? Valami kiegészítő? Esetleg smink?- vontam fel gúnyosan a szemöldököm

- Végülis, a rúzsod lehetek- vonta meg a vállát, majd közelebb hajolva egy lágy csókot nyomott ajkaimra, amit én készségesen is viszonoztam, mikor is hirtelen eltávolodott

- Na, akkor szerintem mehetünk is tovább- húzott továbbra is maga után.