Egy különös nyaralás!!! (befejezett)

13

- AHHHH, ez nagyon jó - nyögtem fel jólesően, miközben a fagyimat ettem.

- Örülök, hogy tetszik- mosolygott rám Ákos- Viszont el kell indulnunk a következő helyszínünkre.

- Ha fele ilyen jó helyre is viszel, mint most, akkor is élvezni fogom- néztem rá vigyorogva

- Higyj nekem Kitti, ez a nap emlékezetes lesz számodra- amint ezt kimondta azzal a lendülettel fel is állt, majd kezét nyújtva felsegített engem is a padról amin eddig ültünk.

- Szóval akkor te most elviszel engem egy jó helyre

- Pontosan- bólintott

- Na és ez a hely messze van? Vagy gyalog is eltudunk oda jutni?- pillantottam fel rá, mire alig láthatóan elmosolyodott

- Egy kicsit messze van, szóval kocsival fogunk menni- nézett rám egy pillanatra, majd egyszer csak hirtelen meg állt- De előbb

- Előbb mi?- vontam fel a szemöldököm

- Pancsizzunk egyet- csapta össze kezeit, majd huncut mosolyra húzta ajkait

- Mi? Mi az, hogy pancs...- kezdtem el kérdezősködni, mikor is hirtelen megláttam egy szökőkutat.
Kikerekedett szemekkel ránéztem, már épp ellenkezni akartam, mikor is megszólalt.

- Szóval?- kérdezte, de választ már nem várt, ugyanis kérdése után rögtön felkapott és szaladni kezdett velem a nyílt utcán, ismétlem, az utcán, mindenki előtt

- Tegyél le te hülye- csapkodtam a hátát nevetve

- Á-á Kitti- mondta továbbra is szaladva.

Mikor odaért letett a földre, így feltűnt, hogy ez a majom az egésznek a közepére behozott és már csak másodpercek kérdése, hogy mikor lövi ki magából azt a rengeteg vizet.

Éppen megakartam indulni, hogy szárazon megússzam, mikor is telibe talált az éppen kilövő víz, fújtatva, csurom vizesen fordultam az éppen hasát fogó Ákos felé

- Hah - nevetett hangosan- Ne haragudj Molnár, de ez nagyon nagy volt- nevetett továbbra is, ám öröme nem tartott olyan soká, mivel ő is kapott egy jó adaggal, csak ő a hátára.

Az öröme halványúlt ahogy megérezte a hideg vizet felhevült testén.

Ezt látva muszáj volt elnevetnem magamat, amit ő meghallva huncut mosollyal az arcán magához húzott.

- Ne, ne, ne- ráztam a fejem gyorsan még mindig nevetve

- Na gyere Kitti- szorított magához, mikor is egy újabb adag víz fröccsent, most már mindkettőnkre.

Miután sikeresen kiszedtem a szememből a víztől már szinte összetapadt hajamat, felnéztem rá mosolyogva, mire ő mégközelebb rántva magához közelebb hajolt hozzám.

- Még így vizesen is gyönyörű vagy- suttogta számra a szavakat, mire én beharaptam az alsó ajkamat.
Már épp hajolt volna közelebb mikor is a távolból meghallottunk egy kiáltást.

- Kellőképpen kiszórakoztátok magatokat?- kiáltott ránk mérgesen egy idős bácsi- Ugyanis a szökőkúthoz be menni tilos- hangját egyre közelebb hallotunk már, felteszem azért, mert egyre közelebb került hozzánk.

Mi csak összenézve megállapítottunk, hogy jobb, ha most már elhúzunk.

Az autóhoz érve én már azt hittem kiköpöm a tüdőmet ettől a sok futástól.

- Na mivan Molnár, tán nem megy a futás?- kezdett el szekálni, mire csak nemes egyszerűséggel bemutattam neki
- Na gyerünk Kitti, még van 2 állomásunk ahová el kell jutnunk