Alexander a maffia család örököse. Egy bérgyilkos, aki rettegésben tartja az egész várost. Mert aki Ivanov, annak nincsenek érzései, mert őket kegyetlennek nevelték.
Viszont Alexander Ivanov élete sosem volt egyszerű, hiszen egy nap megismerkedik e...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ő volt számomra a boldogság. Mindenem volt, a szerelmem, a menedékem és a jövőm. Eszméletlenül szerelmes voltam belé, és az életem adtam volna érte, ha kellett volna. Egy nap viszont elhagyott. Itt hagyott engem minden emlékünkel együtt. Az volt az utolsó nap, amikor utoljára láttuk egymást. Az utolsó nap, hogy adtam neki szerelmes csókokat, puszikat. Utolsó nap,hogy megölelhettem. Ha tudtam volna,hogy mindenből az utolsó lesz, talán többször csókoltam volna és mégjobban megmutattam volna neki, hogy mennyire szerettem őt.
-Miért tetted ezt Alexander?-kérdeztem, de tudtam, hogy válasz már nem érkezik rá.
Csaphoz sétáltam, hogy megmossam az arcomat hideg vízzel. Az arcom beesett volt, és az alvatlanságtól sötét karikák jelentek meg a szemeim alatt. Szörnyen festettem kívülről, de pont olyan rosszul éreztem magam belsőleg is. Fáradt voltam és kimerült. Hiányzik az az énem,aki voltam. Újra önfeledten szeretnék nevetni, újra boldog akarok lenni de mióta Alexander elhagyott ezekre képtelen vagyok. Nélküle nem megy.
-Svetlana, merre vagy?-hallodtam meg a barátnőm hangját.
-Fürdőszobában!-kiáltottam ki elcsukló hangon.
-Minden rendben? Jól vagy?-nyitott be aggódva.
-Nem. -támoszkodtam meg a mosdókagyló szélén.
-Ez így nem mehet tovább! Tudom,hogy most nehéz és fáj, hogy el hagyott de nem teheted ezt magaddal. Napok óta nem alszol, nem eszel és ki sem lépsz a házból.-nézett rám.
-Idővel majd jól leszek. Ne aggódj!
-Nehéz folyamat egy ember elengedése,de ez az egyik legerősebb dolog. -fogta meg a kezem. -Engedd el, és lépj egy nagyot, szállj ki, mert az, ami csak fájdalmat okoz neked, nem kell, hogy az életedben legyen. Az, akinek nem vagy elég most, aki megaláz, talán sohasem leszel az. Lépj tovább, és hidd el, jön majd olyan, akinek elég leszel.
Minden szava fájt, de igazából nem az fájt amit mondott hanem az, hogy igaza volt. El kell engednem őt.
