Édes Alku

20.rész

Végig kiabáltam az egész meccset. Konkrétan torkom szakadtából szurkoltam a csapatért. Visítottam, amikor a fiúk gólt lőttek vagy ügyesen cselesztek, és szidtam a bírót, amikor büntetést rot ki rájuk, majd ismét üvöltöztem, amikor a másik csapat lőtt gólt.

Bármennyire is nehéz volt kimondani, de az évek alatt megszerettem ezeket a meccseket. Soha nem rajongtam a fociért, és abszolút nem is értettem hozzá, egészen addig, amíg Nick focizni nem kezdett. Amikor még Nick és én barátok voltunk minden mecssére eljártam, és az volt nálunk a szokás, hogy előtte sosem kívántam neki sok sikert, hanem fogadásokat kötöttünk. Mondtam egy számot, pontosabban egy gól számot, amit elkellett érnie. Ez nálunk egy komoly egyezség volt, amit Nick mindig a végsőkig próbált tartani. Persze volt olyan, amikor nem tudta hozni a beígért gól számot, de igazából nem is ez volt a lényeg. Ez egyfajta megállapodás és biztatás volt kettőnk között.

Azóta tehát megismerkedtem a foci szabályaival és előszeretettel néztem meccseket akár apával is.

A meccs nagyon szoros volt. A másik csapat őrültek módjára játszott, és mindig felzárkóztak egymáshoz. Az első félidőben nem is történt csak egy gól az ellenség csapata részéről, így nehezen tudtam elképzelni, hogy Nick betartja a szabályt, miszerint 5 gólt rúgnak. De aztán a második félidőben mindenki megtáltosodott, és Nickék és az ellenséges csapat is sorra rúgta a gólokat.

Már csak 5 perc volt a játékból, amikor is 4-4 volt az állás. A körmömet rágva izgultam, hogy mi lesz, vajon bármelyik csapat képes még ebben a pár percben rúgni egy gólt, amikor is egy gyönyörű csapatmunka történt. Nick és Troy előkészítette a helyet Chadnek, aki úgy tört előre, mint egy kos és egy cseles rúgással belőtte a labdát a kapuba.

A szurkolók őrjöngtek főleg, amikor másodperceken belül véget ért a meccs, és kiderült, hogy Nick csapata győzött. Kereken 5 góllal.

Elképesztő.

Az az idióta pontosan betartotta az ígéretét. Megáll az eszem.

A csapat egymást ölelve és ugrálva kiabált és örült a pályán a győzelemnek. Chadet ünnepelték, aki a legutolsó végső gólt rúgta.

Miközben a fiúk örvendeztek én lemásztam a nézőtérről, és a bejárat felé vettem az irányt. A többi hozzátartozó is így tett. Itt vártunk a csapat kivonulását.

Nem sokkal később a fiúk el is kezdték kiszivárogni. Egy mosoly kíséretében gratuláltam az ismerős arcoknak, amikor Chad bukkant fel. Kiabálva hívtam fel magamra a figyelmét, így elindult felém.

Amikor ideért gondolkodás nélkül vetettem magam a fiú karjába, és kitörő boldogsággal öleltem meg az izzadt fiút.

-Gratulálok!-visítottam kibontakozva az ölelésből.-Az az utolsó rúgás elképesztő volt.-vigyorogtam a fiúra, aki szintén hatalmas mosollyal az arcán buzgón hallgatott és itta magába a bókokat.

-Köszönöm! Bár tényleg nem sokon múlt...-magyarázta Chad szerénykedve, amikor egy ismerős hang szakította félbe.

-Lenyúlod a csajomat, Chad?-ingatta a fejét a fiú vállára támaszkodva Nick, miközben a szemében szórakozottság villant. Persze, hogy csak poénkodott, de teljesen meglepett, hogy a barátja előtt a barátnőjeként hivatkozott rám. Ez eddig nem fordult elő. Még csak viccből sem. Hiszen Chad is, ugyanúgy mint Ally, mindent tudott a kis alkunkról, így előtte nem kellett megjátszanunk magunkat. Ez elég különös volt, de nem tudtam ezzel foglalkozni, ugyanis túlságosan lekötött Nick megjelenése. A meze izzadtan tapadt a mellkasára kidomborítva izmos mellkasát és hasizmait, amin lehetett volna igencsak számolni azokat a kockákat. Magam sem tudom meddig kalandozott el a figyelmem nyál csorgatva izmos alkatán, amikor is végre fentebb emelve a tekintetem szembesültem boldog arcával és csatakokban izzadt hajával. Lehet velem volt a probléma, de így izzadtan Nick csak még szexibb volt.