84.

3.3K 186 7
                                    

Amit nagyon szerettem mikor Alexander egész nap otthon volt és nem együtt tudtunk időt tölteni ,persze volt mikor ilyenkor is elvonult az irodában , de körülöttem volt .
Persze soha nem voltam egyedül ,mert mindig volt körülöttem valaki , de például nem utazhattam el Fana-hoz egyedül , csak is vele vagy az édesanyjával.
Izgatott voltam amiért ma újra elmegyünk Alfredo-hoz és időt tölthetünk a csajokkal. Alexander csak mosolyogva figyelte ahogy próbálok magamra kapni valamit , de mivel hírtelen nőtt a pocakom nem igazán volt olyan ruhám ami kényelmes volt . Melegítőbe pedig nem mehettem . Nem is értettem saját magam ,hogy miért nem vettem már időben meg a megfelelő ruhákat . Csalódottságomban leültem a gardróbban és elkezdtem pityeregni , mire a férjem felbukkant és elkerekedett szemmel nézte végig , hogy fogalmam sincs mi az istent vegyek fel ilyen időben . Persze ő nem értette . Hiszen most se volt akkora hasam ,mint az átlag nőknek . De már szemmel látható volt ,hogy babát várok .
-Édesem ...
-Meg ne szólalj . -motyogtam mérgesen , de fogalmam sem volt miért rá lettem dühös .
-Kicsim vedd fel a fekete gatyát és egy nagyobb pólót .
-Pólót Alexander ,komolyan ? Mi vagyok én ? Nem akarok tramplin kinézni.
-Na jó vegyél egy mély levegőt kicsim ,mert ha kukás zsákot húznál a fejedre , se tudnál trampli lenni.-állt meg előttem és megfogta a két kezébe az arcom.
-Kukászsák?-nevettem el magam szipogva .
Éljenek a hormonok.
-Néha megijesztesz ezzel a hirtelen hangulat váltásaiddal. Esküszöm jobban megdolgozol ,mint bárki más .
Felcsillant a szemem.
-Na ne idegesíts asszony! Nem volt elég a reggeli? -nyomott egy csókot a homlokomra .
-Nem ismersz?-kuncogtam pajkosan .
-De és azt is tudom , hogy minden gondod elszállna , viszont késésbe vagyunk.
-Ohh.
Természetesen találtam ruhát ,s kényelmesen elindultunk . Útközben ránéztem Alexander-re és elcsodálkoztam ,hogy hogy tud ilyen nyugodt lenni mióta terhes vagyok. Pont ő aki egy ketyegő bomba volt előtte .
-Mennyire megyek az agyadra ?-mosolyodtam el .
-Azt hiszen ha egy tízes skálát nézünk akkor húsz .
-Haha , de vicces vagy.-nevettem el magam.
-Egyes ,azért Fabiana közelébe se érsz .
Elnevettem magam .
Fana kétszer akart elköltözni a szülésig . Volt mikor két napig nem szólt Alfi-hoz,mert Alfredo máshogy nézett egy nőre ,mint ahogy Fafa elvárta volna .
Amikor vissza fordultam az útra akkor tűnt fel , hogy nem a megszokott úton megyünk .
-Hova mész ?
-Csak akkor mondom el ha megígérsz nekem valamit .
-Bármit .-csillant fel a szemem.
-Khmm...Natalia.-húzódott apró mosolyra a szája . -Szóval nem idegesítheted fel magad és végig mellettem maradsz . Nem veszed elő a harcos énedet , csak nyugodtan fogsz beszélni .
-Mi? Nem értem Alex.
-Anyádékhoz megyünk.
-Ó..-nyúlt el az arcom a döbbenettől. -Akkor ezért jött velünk két kocsinyi ember ?
-Igen .-mosolyodott el .-Szóval haljam .
Elnevettem magam.
-Megígérem neked drága férjem , hogy jó kislány leszek , mindent úgy csinálok ahogy parancsolod .
Alexander kivillogtatta a fogait . Tudtam mire gondol .
Szex .
Amikor leparkoltunk a ház elé akkor addig nem szállhattam ki amíg Alexander oda nem ért , hogy el ne csússzak . Együtt sétáltunk a kapuig . A kabátot a nyakamig felhúztam ,mert most azt éreztem ,hogy megfogok fagyni , pedig már április volt ,de mióta kismama vagyok eléggé fázós lettem .
Tatu csöngetett , mire anyám nyitott ajtót . Elsőre nem értette kik azok , aztán mikor meglátott elmosolyodott . Oda sétált a kapuhoz ,majd kinyitotta .
-Gyertek be .
Bólintottam , mire Alexander szorosabban fogta a derekam . A fekete kabátban csak egy kicsi dombocska látszódott . Így nem hittem ,hogy észre veszi .
A halban apám cigizett éppen , mikor meglátott gúnyos arc kifejezéssel jelezte a nem tetszését .
-Mit kerestek már megint itt ?
-Megint ? Ember évek óta nem találkoztunk .
-Leszarom .
Grimaszolni kezdtem a cigi látványától és éreztem bent a fűszagot is . Ránéztem anyámra .
-Azért jöttünk , hogy elmondjuk , hogy nagymama leszel .
Anyám arca megnyúlt . Elsőre öröm futott át az arcán ,majd a fájdalom kiült rá.
-Viszont mostmár megyünk is .
-Helyes .
-Fogd be a pofád!-förmedt rá Tatu.
Anya egy lépést tett felém mire Tatu elém ugrott én pedig egy lépést hátra .
-Nat ,én csak meg akartalak ölelni.
-Nem kell. Bebizonyítottad amit sejtettem , hogy újra anyagozol. Szóval most megyünk is . -néztem Alexander-re , aki azonnal átkarolt és elindultunk kifelé.
-Kislányom kérlek beszéljünk!
-Miről anya ? Ja és köszönjük , hogy eljöttél az esküvőnkre . -fordultam vissza a kocsitól .
-Nem tudtam .
-Ja kigondolta volna . Éljetek boldogan ! -ezzel beültem a kocsiba ahonnan végig néztem , hogy anyám zokogásba tör ki.
-Jól vagy bébi?-tette a hasamra a kezét .
-Igen .-mosolyodtam el.-Alexander esküszöm boldog vagyok. Egy kicsit átérezte amit én éreztem nem olyan rég .
-Egy biztos. Vigyáznom kell veled ,mert a hormonok kezdenek bosszú állóvá tenni .
Elmosolyodtam . Igaza volt ,soha nem voltam ilyen ,de így , hogy anya leszek bele akartam rúgni abba aki engem bántott ,mert soha nem hagynám ott a gyerekem egy férfi végett se . Ez a kis csoda lesz az életem .
-Indulhatunk angyalom ?
-Igen .-mosolyodtam el felé,majd felé húzódtam ,hogy kapjak egy csókot .
    Fájt ,hogy ezt tettem anyával ,de ő hagyott el végig . Az egész gyerek koromat tönkretették ,valahogy vissza kellett vágnom .Úgy gondolom ,hogy ennyi kijárt nekik. Az egész napunk izgalmasan telt . Elmentünk közösen babakocsit nézni és hát eléggé fura volt Alexander nézni a rózsaszín ruhák között . Fabiana segített a kocsi választásban és  abban mire is kell ilyenkor figyelni . Így haza tértünk egy egész kocsinyi gyerek cuccal. Persze otthon nem hagyta ,hogy én kipakoljak . A kartell embereivel hordatta be a cuccokat. Furcsa eddig is nagyon vigyáztak rám a fiúk , de mióta a felesége vagyok teljesen máshogy néznek rám .
    Gyorsan telt az idő egészen az utolsó egy hónapig , ahol olyan volt mintha megállt volna minden . Minden kezdett teljesen komollyá válni , kész volt minden a kislányunk érkezésére , mindene ,sőt annál több mindene volt . Imádtam felkelni úgy ,hogy a kiságyra rá tudtam pillantani. Szerettem volna , ha a kert is egyben van , és kint kényelmesen tudok sétálni , később pedig játszani a kicsivel . Alexander természetesen nem ellenkezett , sikerült elmagyaráznom neki , hogy is képzeltem el .
   Már az utolsó napokat tapostam ,s mentem a kötelező vizsgálatokra , ahol a doktornő közölte , hogy bármikor megszülhetek . Persze nem ért meglepetésként , de azért furcsa volt ,hogy akkor tudatosult bennem ,hogy bármelyik nap anya lehetek . Alexander pont egy külföldi tárgyaláson van , így Dona van mellettem és rengeteg ember . Fogadtunk bábákat és ügye a szülésznőt aki nagyon aranyos volt és azt mondta ,hogy támogat az otthon szülésben , hiszen komplikáció mentes volt a terhesség . Egyre jobban azt éreztem , hogy mindennek tökéletesnek kell lennie . Főleg mivel az otthonunkban szeretném megszülni a babát . Ez az ötlet akkor jött mikor Rafael felesége elmondta , hogy az első két gyerkőcöt otthon hozta világra . Alexander elsőre nem akarta , hogy ne legyek a megfigyelés alatt , de miután felállítottam magam mögé egy csapatot nem volt kivetni valója .

𝕍𝕖𝕤𝕫𝕖́𝕝𝕪𝕖𝕤 𝕚𝕕𝕖𝕘𝕖𝕟Where stories live. Discover now