Belehabarodva az Ellenségembe ⛵

25. Mit keres itt?

🦈 Oliver szemszögéből 🦈

-Oliver, ez így már nagyon gáz! -aggodalmaskodott Lexi. -Be fog szakadni a tető!

-Oké, tudom mit csináljunk. Bár nincs túl sok kedvem hozzá, de vagy ez, vagy itt halunk meg egy tetves szerelő miatt.

-Mondjad már! -türelmetlenkedett. Valóban eléggé egészségtelen hangokat adott ki a tető.

-Menjünk át Jennáékhoz!

-Akkor haladj már! -parancsolt rám a húgom.

-Csoda, végre van egy ötletem, amin nem buksz ki. -forgattam meg a szemeim, aztán mindketten felkaptunk egy esőkabátot és átszaladtunk a szomszédba. Kopogtatni akart, de megfogtam a csuklóját.

-Mi az? -kérdezte.

-Engem itt nem bírnak.

-Hogy mi? -értetlenkedett.

-Emlékszel, amikor meséltem, a... csókról?

-Igen?!

-Leheeet, hogy azt a részt kihagytam, amikor Ms. Grey, Jenna anyja besétált az ajtón és közölte elég egyértelműen, hogy nem szeretne többet látni. Főleg nem Jennával.

-Ezt is jól elintézted.

-Ismersz. -vigyorogtam, egészen büszkén.

-Jó, akkor te menj máshova, én itt maradok. -aztán bekopogott újra, ajtót nyitottak neki és besétált.. bár ilyen egyszerű lenne nekem is.

Megkerültem a házat, hátha be tudok menni valahogy. Nem tudom, hogyan gondoltam, de mégis jobb, mint kint ázni. Ahogy az ablakokat fürkésztem, megpillantottam Jennát a szobájában. Gyorsan felszedtem a földről valami kavicsot, és megdobtam az ablaka melletti részt. Ügyeltem, nehogy kidobjam az ablakot.

Vártam kicsit, semmi reakció. A második dobásomra viszont annál inkább. Jenna bámult rám az ablakban, értetlenkedve, majd kinyitotta.

-Mit keresel itt? -kiáltott.

A szám elé tettem a mutatóujjam, jelezve, hogy maradjon csöndben. Ő bólintott, majd a hátam mögé mutatott, mire én megfordultam. Egy létra állt mögöttem.. látom értjük egymást. A ház falához támasztottam a létrát és felmásztam, utána pedig be az ablakon, Jenna szobájába. Becsuktam a nyílászárót magam mögött, aztán a szobában lévő értetlen lányt próbáltam megnyugtatni. Több-kevesebb sikerrel:

-Szia... -ez volt minden, ami kijött a számon.