41. Szerelemvágy

5.1K 162 24
                                    


🌞 Jenna szemszögéből 🌞

Másnap reggel
Mégis mi üthetett Oliverbe? Hirtelen megint olyan mint régen. Hurrá. Úgyis nagyon hiányzott, hogy utáljanak az emberek. Mintha nem gyűlölne mindenki a suliban ígyis. Van elég ember aki nem bír, erre most ez is rátesz egy lapáttal.. Jó, mindegy, hagyjuk. Talán így jobb is, igaz? Elvégre én is hagyni akartam az egészet.

Ma még egyszer találkozom Amyvel lelki támasznak, az Oliverrel való vitorlázás előtt úgy érzem szükségem van erre. Lexivel mégsem beszélhetek, a saját bátyjáról, akibe mellesleg a gyerekkori ígéretünk szerint bele se szerethetnék..

Mindjárt 10 óra lesz, szóval lesétálok a parkhoz, elvileg ott találkozunk. Felöltöztem, rendbe szedtem a hajam. Nem is reggeliztem, bár elég fáradt vagyok és valahogy embert kéne csinálnom magamból.. talán Amy majd segít ebben. Mert meggyőződésem, hogy egyedül nem fog menni.

Nem beszéltem senkivel. Nem kérdeztek, én sem őket. Csak leléptem. Elég unalmas volt így sétálni, rugdosni a kavicsokat út közben.. egyedül. Engem igazából nem is az rémiszt meg, lehet, hogy senki sem szeret. Annál inkább az egyedüllét. Ahogy látom a párokat, a nagy baráti társaságokat játszadozni, nevetgélni, beszélgetni.. Nem irigység, nem úgy mondanám. Inkább félelem. Hogy nekem sosem lesz ilyen.. Soha nem fognak majd úgy szeretni.. Tudom, ez most egy nagyon mély gondolatmenet, nem is rám vall. Néha mégis megfordul a fejemben. Én is akarok öleléseket, valaki aki meghallgat, megért, aki megpuszil, aki biztonságot nyújt, aki megcsókol, aki szeret..

Mindenki azt mondja, hogy ne akkor keress kapcsolatot, ha unatkozol, vagy úgy érzed hogy szükséged van valakire. Ne egy arcba szeress bele, hanem egy emberbe. Ne egy fiúba, aki játszadozik, hanem egy férfiba, aki komolyan gondolja. Ha szomorú vagy, ne párkapcsolatot keress, hanem boldogságot. Igeeen, a boldogság sokaknak már egy személyt jelent. DE! Először magaddal kell megbékélned, magadat elfogadnod és szeretned. Különben hogy szerethetnél és fogadhatnál el akárki mást, ha magaddal sem vagy jóban? Egy szakítás fáj, ne rohanj bele kapcsolatokba, legyél biztos magadban. Hogy igen, szereted, szerelmes vagy belé, akarod. Nem azért mert "menő" vagy "elvárás". Nyugodtan hagyj időt magadnak és másoknak. Nem kell elsietni. És ha valaki igazán szeret, úgy szeret, ahogy vagy és akármennyit képes rád várni.

Ha változni akarsz? Rendben, nyugodtan. De ne azért, mert mások azt mondták. Mindenkinek lehet egy véleménye, persze. De ha változást szeretnél, azt csakis magad miatt tedd, ne másokért. Legyél egy jobb ember. Magadért.
———————————————

-Jenna, na végre! Hogy tudsz ilyen lassan sétálni? -zökkentett ki a gondolataimból Amy. Aha, tehát közben megérkeztem.

-Sziaa! -mosolyodtam el, aztán egy öleléssel köszöntöttem, amit persze viszonzott.

-Na mesélj drágám, mi újság? -kedveskedett.

-Éppen azon gondolkodtam hogy.. mi van hogyha engem nemcsak Oliver, hanem soha senki nem fog szeretni? Ha nekem nem szánt senkit se az élet és örök magányra vagyok ítélve..

-Olyan hülye vagy! Hagyd már abba az önsajnálatot, nézz magadra! Gyönyörű vagy, vicces, kedves és okos. Ha ezt valaki nem látja, az valószínűleg egy disznó és meg sem érdemel téged, értve vagyok?

–Uhumm..  – Nem igazán hittem neki, de hálás vagyok, hogy próbálkozik  –  Köszi.. Egyébként ma megyek vitorlázni Oliverrel..

– Kettesben??

– Úgy néz ki..

– Szurkolok nektek! – vigyorgott magában.

– Amyyy! Nem tudhatod biztosan, hogy lesz valami!

– Oké-oké, igazad van, nem tudhatom. De azt tudom, hogy ha én veled egy hajóban lennék, fiúként, kettesben, ott biztosan történne valami. Mellesleg látom hogy pirulsz, nem tagadhatod!  – jelent meg ismét az előbb említett vigyor az arcán.

– Hééé! – fordultam el egy picit.

– Vörösebb vagy mint egy paradicsom, mi lesz veled?  – nevetett, amibe szépen én is becsatlakoztam.

Kis ideig még beszélgettünk, a családi ügyeiről, hiszen Amynél sincs minden rendben..aztán visszatért az én témámhoz.

– Szerintem mondd el neki!

– Micsoda?

– Mondd el Olivernek hogy szereted! – bíztatott Amy.

– Dehogy mondom! Mégha jól is sülne el, anyám kitagadna, már szervezi az esküvőt Chesterrel, Lexi is megutálna, hogy végül mégse jövök össze a báttyával és összetörtem, még hallgatnom is kell hogy milyen rosszul van miattam. Teljesen tönkretesz és körülötte azt se tudom merre van a balra és a jobbra! Aztán, ha mást nem is, lehet hogy elkapná tőlem ezt a betegséget és mi van ha miattam ő-

– Ezt ne is folytasd! Őrült vagy! – ölelt át ismét Amy.
– Egyszer élünk, használj ki minden pillanatot.. vállanod kell a kockázatot, különben elveszted az esélyt, kislány.

instagram- lizacskalkot

Belehabarodva az Ellenségembe ⛵Where stories live. Discover now