55.rész

456 45 5
                                    

Park Jimin

Eljött végre. Végzős évünk utolsó napja. 

Rengeteget álmodoztam már erről a pillanatról, de a valóság minden képzeletemet felülmúlja. A tanárok sírnak, az alsóbb évesek pedig most az egyszer mutatnak irántunk egy kis tiszteletet, így mind a hárman emelt fővel hagyhatjuk el végleg a gimit. Bár egy kis bánat is társul az örömhöz, de ez érthető, hiszen minden rossz ellenére ez a pöcegödör hozott össze a két legjobb barátommal, akik nélkül ma nem lennék az aki vagyok. Sok izgalmas napot hagyunk most magunk mögött. Viszont az vigasztal, hogy ezek után is ugyanolyan közel leszünk egymáshoz és még sok hülyeséget csinálhatunk együtt. Most is épp készülünk egyre. Természetesen Jane volt az ötletgazda, mi csak támogattuk. Mármint ketten Pete-vel, mert Bambi még nem tud semmit. Csak annyit mondtunk neki, hogy találkozzunk a Vine streeten. Ő pedig naivan rábólintott. Bár lehet azért, mert nem ismerős neki a környék és így nem vette számításba, hogy csapdába csalhatjuk. De jobb is így. Így megkíméljük egy kis stressztől.

Nekem a rengeteg buszozás alatt bőven van időm helyette idegeskedni. Jane tervében sok a buktató. Pedig ehhez igazán hozzászokhattam volna már. A szüleimnek csak annyit mondtam, hogy későn megyek haza, vagy ha mégsem, akkor Bambinál leszek. Muszáj voltam elhallgatni előlük a részleteket, mert bár igaz, hogy a baleset óta Jane tiszta, nem repesnének az örömtől, ha megtudnák, hogy követem őt a hülye tervében. 

Mire a megállóba érünk Jungkook már vár ránk és nincs is egyedül. Egy számomra ismeretlen srác kocsijában vár minket, aki hamarabb észre is vesz, mint ő. Mintha felismert volna. Lehet, ő az az idegesítő osztálytárs, aki a kórházhoz is elhozta. Szerintem rendes tőle. Ezek szerint Jungkook  mesélt neki rólam. Egy barátságosnak tűnő mosollyal integet felénk, ezzel végre Bambi figyelmét is felkeltve. 

- Hát ez meg mi a fasz? Már saját sofőre is van?- kérdezi Jane fennhangon, hogy biztosan meghallja őt. Jungkook viszont ezt elengedve a füle mellett, először engem üdvözöl. Rögtön a karjaiba zár, így anélkül szólhat hozzám, hogy bárki más meghallhatná.
- Ugye nem az Avalonba akartok bejutni? Kérlek, mondd, hogy nem!

Baszki! Ezek szerint mégis ismeri a környéket.
- De- felelem lelepleződve és kicsit félve Jungkook reakciójától. Felnézve az arcára azonban egy nem várt mosoly fogad. Ez pont az ellenkezője annak, amire számítottam. Azt hittem, azonnal le akar majd beszélni, hogy beszálljak ebbe az örült tervbe. 
- Igazad volt- szól oda a barátjának, aki ezt hallván még vidámabbá válik. Nem értem. Ő is csatlakozni akar vagy mi? 
- Most mi van?- kérdez rá Jane zavartan, mielőtt még én tenném. 
- A bátyám az Avalonban pultos. Én pedig VIP vendég vagyok, ami azt illeti- mondja ezzel mind a hármunkat lesokkolva. 
- Ez komoly? Ugye nem szórakoztok?- kételkedik Jane, mert ez tényleg túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Út közben mentálisan felkészültünk, hogy szemetesekbe bújunk majd és erre ilyen simán bejuthatunk.
- Bár így lenne!- óhajtja Bambi.
- Nem, ez halál komoly- feleli erre Adam. - Egyébként Adam vagyok és állok szolgálatotokra. Jungkook haverjai az enyémek is.
- Én Pete vagyok.
- Jimin- mutatkozok be én is, hiába hogy rólam már hallott.
- Tudom, Jungkook sokat mesélt rólad.
- Ez nem meglepő. Süti csak róla tud beszélni- szól közbe Jane, ezzel magára vonva Adam figyelmét. Így ahelyett, hogy felhúznám magam, elképedten figyelem a fiú szemében ébredt csodálatot. Úgy néz Jane-re, mint egy hercegnőre. Ez fura, mert Jane nem sokak számára vonzó sajátos stílusa miatt. Adam pedig nem is lehetne nála másabb. Mármint ami a külsőségeket illeti.

Alacsony, kissé testes, hosszúra nőtt méz színű hajjal és kissé borostás arccal. Kicsit olyan, mint egy huszonéves. Nem látszik korunkbelinek. Ha szemet is vetett a barátnőmre, ez a vonzalom szerintem nem kölcsönös.

ᒪ. ᗩ. /Jikook ff./ ✓Where stories live. Discover now