Kelyhem Vagy

Szökés

ANNA

Végre ... magamra maradtam. Most véghez tudom vinni a tervem. Nagyon feszült voltam szerencsére a gróf ebből nem vett észre semmit. Testvére pont kapóra jött . Szerencsére  ő sem figyelt fel feszengő viselkedésemre. Akár színésznő is válhatott volna belőlem. Nagy segítségemre volt a töménytelen mennyiségű alkohol amit már napközben szívesen fogyasztottam. Itt a remek alkalom senkit nem látok az udvarba aki  sétálni . Azért be kukucskálok nem e erre jön valaki.  Nem szeretném le bukni mert akkor lőttek mindennek.

Carlo épp Nicolával beszél biztos szóvá teszi neki a bátya a ma esti viselkedésünket. Ez már legyen az ő bajuk. Ha Isten is úgy akarja akkor már nem sokáig leszek a kastélyba. Hogy hová is megyek majd ez után azt nem tudom, de sokáig nem tartózkodhatok majd a lakásomba nehogy a keresésemre induljanak. De ezzel rá érek foglalkozni akkor ha innen megszöktem.

Tüstént át ugrom a korlátot szerencsémre a földszinten vagyunk. A legközelebbi bokor mögé bújok. Majd ki ugrik a szívem annyira izgulok. Egy kevés adrenalin amúgy sem árt, habár pár nap leforgása alatt fenekestül megfordult az életem. Úgy tűnik itt se látok senkit. Gondolom mindenki oda bent van. Ez egy pozitívum mert ezek szerint senki se vette észre  hogy angolosan távoztam. Jól van ideje fel venni a nyúl cipőt.Sietnem kell nehogy rosszra forduljon minden.

Szaladok ahogy csak tudok. Néha azért hátra pillanatok nem-e valaki észre vett. Sima liba ... nem gondoltam volna , hogy ennyire könnyű lesz még őröket se látok. Ki világítás sincs ami szintúgy az én javamra szolgál. Mivel sötét van így nem vagyok feltűnő. Egy hatalmas beton kerítéshez érek nem tudom hol a kijárat. Sok itt a bokor és a fa. Le kell ülnöm mert alig kapok levegőt . Rég futottam mostanában. Nem szokta a kutya a szántást igaz is ez a közmondás.

Valami megcsillant a sötétbe. Vajon mi lehet az? Remélem nem lámpával keresnek mert észre vették , hogy egy ideje nem vagyok jelen a bálon. Majd megint valami fénylik nincs is olyan messze állapítom meg Nagyon kíváncsi természet vagyok. Édes anyám sokszor hangoztatta :  Lányom egyszer még majd  bajba  sodrod magad annyira kíváncsi vagy . Intése sose talált célba , ahogyan most sem. Meg kell nézem mi lehet . Egyre közelebb kerülök mire fel ismerem ez egy tükör, de valami nem stimmel vele, nagyon  misztikusan fest. Valami oka lehet annak , hogy itt van .

Nem szeretnék a közelébe menni , de valami láthatatlan erő össze köt vele a lábaim életre kelnek és a tükör felé sétálok. Átmenet nélkül be szippant pedig éppen hogy csak hozzá ért a cipőm.
-Van itt valaki ? Hahó? Hol vagyok?-kurjantok zajosan. Nem látok az orrom hegyéig csak a sötétség vesz körbe.
-Vozár Anna!-manifesztál egy hang.
-Mi a szándéka velem?-kíváncsiskodom.
-Az igazság tükre vagyok. Meg kell tudnod az igazat ! Az apád él . Ő nem egy halandó ember.
Sokkos állapotba kerültem úgy érzem.
-Barabás nem más mint egy ELF, ha úgy jobban tetszik tündér.
- Ez most csak egy vicc? -érdeklődők
-Nem hiába halt meg az édesanyád . Az Apád el akart vinni az országába . Anyád nem akart téged oda adni neki.
Borzongás lesz rajtam úrrá . Nem hiszek füleimnek ez lehetetlen . Apám akiről nem tudok semmit él és virul rá adásul nem is ember hanem egy elf és el akart szakítani az anyámtól.

Sírásba török ki majd magzati pózba heverek.
-Minél többet tartózkodsz itt annál tovább szívom élet erőd .Ha nem tudsz innen ki menni a misztikus tükör fel emészt majd feledésbe merülsz , mint ha nem is léteztél volna.
-Egyre jobb!-gondoltam magamba .
Lehet tényleg ez a vég ,de nem is bánom ! Ezeket az információkat nem tudom , hogy tudnám feldolgozni . Sose voltam egy hívő  Istenem ha hallasz most már készen állok a halálra.