Mágia

128 8 0
                                    

ANNA

Miután Nicola se szó se beszéd után csak úgy el tűnt , mintha itt se lett volna. Halántékomra nyomva két ujjam mászkálni kezdtem fel-alá a szobámba.
-Nicola te idióta!
Ez nem igaz , ezt egyszerűen nem hiszem el . Szopat az élet kő keményen. Tudtam nem fogja csak úgy szó nélkül hagyni azt , hogy megszököm előle. De álmaimba se mertem volna azt gondolni a nagy semmiből hírtelen rám talál. Mit is gondolhattam hisz megjelölt , le is feküdtem vele . Nem csak a lelkem uralja , hanem a testem is oda adtam neki. Nem elég az , hogy bármikor fel bukkanhat az életembe és le csapol még fenyeget is . Nem jó vele újat húzni , mert az ígéretét be tartja . Nem lehet más férfi az életembe . Nem akarom , hogy más miattam haljon meg . Azt meg pláne nem , hogy az én életem vegyék el. Habár ha jól bele gondolok akkor megszűnne az a sok rossz dolog ami velem történt. Én naív buta ,azt hittem , hogy szabad leszek. Sose fogok tőle meg szabadulni. A testem is becsap sose éreztem még ilyen vágyat amit ő iránta érzek. A kémia közte és köztem igen is jól működik. A szívem szereti őt.
Nem tudom így , hogy fogom ki verni a fejemből , ha továbbra is az életem része lesz. De nem adhatok fel semmit a ki képzésemre kell koncentrálnom. Erősnek kell lennem.

Nem aludtam valami jól. A történtek után valahogy nem jött álom a szememre. Jó illat csapja meg az orrom, ahogy a puha ágyba fekszek. Fel kell ülnöm, hogy meg nézem mit rejt . A nyál is össze fut a számba. Vajon , hogy kerülhet ide? Varázslat által vagy esetleg be hozta valaki míg aludtam. Hiába is töprengek ezen válaszokat most úgy sem kapok. Ajtó kopogás vonja el a figyelmem.
-Tessék-kiáltom.
Krizsán lép be az új ajtón.
-Ha meg reggeliztél öltözz fel valami kényelmesbe.
-Rendben-nézek rajta végig.
Fekete inget visel ugyan olyan színű nadrággal és cipővel. Izmai csak úgy feszülnek, mint ha elég lenne egy rossz mozdulat és szét szakadna rajta. Szemei csak úgy csillognak , hamar el lehetne benne veszni olyan gyönyörűen kék. Egésznap el tudnám őt nézni. Tekintélyt parancsoló a külseje , amitől minden nőt rabul ejthet.
-Tetszik amit látsz?-kérdezi pimaszul.
Tátva marad a szám a kérdésé hallatán. Még válaszolni se tudok neki , mert gyorsan megfordul és távozik az ajtón.

Miután megreggeliztem a fürdőbe veszem az irányt . Szél sebesen le fürdők . Egy fekete farmere esik a választásom és egy fehér trikóra. Úgy döntök némi festéket is kenek az arcomra, de csak lágyan. Nem szeretném , hogy azt higgye neki akarok tetszeni. A hajam ló farokba fel fogom. Kényelmes sport cipőt húzok a lábamra és kész is vagyok.
Az asztalon megpillantok egy mobilt. Ez eddig nem volt itt. Kezembe veszem ,a kijelzőn egy üzenet áll :

Galambocskám remélem jól telt az éjszakád.
Ha engem kérdezel jobban nem is aludhattam volna el számban az ízeddel!
👉🏻👌🏻😋
  NICOLA

Baszd meg magad! Nem írok neki vissza . Le teszem az asztalra aztán itt sem vagyok. Az ajtón kilépve szembe találom magam a testőrömmel , túlságosan is közel. Az államhoz nyúl két ujjával és fel emeli, hogy rá tudjak nézni. Túl intimnek érzem ezt a mozdulatát. Szerintem el is pirultam mert ravaszul rám néz és mosolyra húzza a szája szélét. A szeme még jobban csillog. Játszik velem az már biztos.
El enged lassan majd az arcvonásai meg keményednek .
-Készen állsz ?-kérdezi.
-Igen!
-Akkor kövess!

Autóval utazunk vagy fél órát mire egy erdőhöz érünk. Az úton nem szóltunk egymáshoz , de éreztem, hogy nem egyszer rám nézett. Csak úgy égetett a tekintete . Én az ablakon nézelődtem , a tájat csodáltam.
-Meg érkeztünk!
Ki szállunk mind a ketten a matt fekete BMW járműből. Majd követem tanítómat az erdőbe.
-Itt jó is lesz-feleli
Szembe fordul velem majd ki adja az utasításokat.
-Tisztítsd meg az elméd! Ne gondolj semmire csak koncentrálj. Hívd magadhoz az erőt.
-Könnyű azt mondani...
-Figyelj rám amit mondok és tartsd be azokat. Higgy magadba és sikerülni fog. Meg mutatom először én oké?
-Rendben!
-Annyi mára a dolgunk , hogy ezt a mezei virágot itt-mutat a földre .
-Nagyobbá varázsoljuk a mágiánk segítségével.

Krizsán rá pillant még a kezét se használja és nem is mond semmi kántálást . A növény egykettőre megnövekszik.
-Most pedig te jössz. Összpontosíts és akard , higgy benne és magadba. És ne feledd te vagy a tündér király lánya.
Közelebb megyek a virághoz. Ki nyújtom mind a két kezem felé. Az agyam ki ürítem azt akarom és kívánom , hogy nagyobb legyen. Nem történik semmi. Csüggedten le engedem kezeimet magam mellé, majd hátra lépek.
-Ne add fel, próbáld meg mégegyszer.
Igaza van nem adhatom fel ez minden vágyam .Lehet ez a szabadulásom kulcsa.
Bátran oda lépek megint és meg ismétlem azt amit előbb tettem. Bizsergést érzek a tenyerembe olyan , mintha valami szét akarna feszíteni belülről. Gyöngyözni kezd a homlokom és remegni kezd a kezem.
Hallom Krizsán hangját , hogy hagyjam abba . Nem tudok meg mozdulni se egyszerűen nem tudom uralni. Ez a valami szét fog tépni az egész testem remeg üvöltök a fájdalomtól.

Krizsán karjai közt ébredek.
-Mi történt?-kérdezem.
Nem válaszol semmit. Ahogy el fordítom a fejem meg pillantom a virágot ami óriás növénnyé változott. Viszont az erdő ami körülötte volt az el tűnt. A föld látszik csak sehol egy fűszál vagy fa , bokor. Könnyes szemmel vissza fordulok hozzá. Az arcán nem lehet ki olvasni semmit, nem tudom mi járhat a fejébe. Tekintetével engem fürkész kíváncsian.
-Ezt én tettem?-kérdezem remegő hangon.
Mire egy bólintás a válasza.

Kelyhem VagyWhere stories live. Discover now