Krizsán

121 7 0
                                    

ANNA

El jött végre a várva várt pillanat. Ma megismerhetem a tündéreket. Be tekintést nyerhetek az életükbe, szokásaikba, és a mágiájuk használatára. Amit nekem is meg kell tanulnom . Az ablakomból beszűrődő zene és hangos kacagások zaja tereli el a figyelmem. Késztetést érzek , hogy ki nézzek. Az udvaron mulatnak a tündérek táncolnak egy hatalmas tűz körül. A lányoknak a haját virág koszorú díszíti . Bele gondolva nem tudom mikor éreztem ilyen felszabadultnak magam most ahogy látom őket. Akaratom kívül el mosolyodom. Meg akad a szemem egy férfin , aki épp engem néz kíváncsian. Kemény arcizma megrándul, mintha vissza mosolyogna rám. Jól megnézem magamnak és arra kell rá jönnöm, hogy nagyon jó képű . Fekete haját fel zselézte ami nagyon jól áll neki. Rikító kék szeme csak úgy rikít a sötétben. Mint egy vadász aki csak arra vár , hogy prédáját le vadássza. Izmai csak úgy feszülnek a fehér inge alatt. Nem tűnik alacsonynak . Mire fel eszmélek , hogy őt bámulom már egy jó ideje zavaromba el húzom a sötétítőt. Neki támasztom a hátam a falnak, hogy le hűtsön egy kicsit mert az arcom felforrósodott. Mellkasomra teszem a kezem mert a légzésem felgyorsult. Meg rázom a fejem gyorsan. Apám áll az ajtóba . Észre sem vettem , hogy rám vár. Elismerően bólint egyet .

Pedig nincs rajtam semmi extra. Egy púder színű térdig érő ruha mely szűken feszül a testemre. Az ujja része buggyos és le ér a könyökömig . Ékszert nem viselek. Lábbelim egy egyszerű fekete színű topánka , amely igazán kényelmes. Hajam halszálkába be fontam oldalra . A fonatokat szét húztam a dúsabb hatás miatt. Sminkem naturális. Szemhéj tussal cicásan ki húztam majd szempillaspiráloztam. A szám csillogó ajakfénnyel kentem ki.

Folyosóra ki érve hamar az udvaron találom magunkat. Nem is volt időm körbe nézni. Mindenki ránk szegezi a tekintetét, ahogy a királyuk int .
-Gyermekeim ez a mai este nagy nap a számomra és a számotokra is . Aki itt áll mellettem -mutat rám.
-Az nem más , mint az én egyetlen lányom. Végre el jött hozzánk.
Nézek a döbbent arcokon. Sokan mosolyognak és bólintanak felém kedvesen, mintha tudták, hogy egyszer itt leszek köztük.
-Azt akarom fogadjátok őt szeretettel és segítsetek neki mindenbe ami be csak kell. A mágiáját még nem tudja használni. Gyere ide kérlek Krizsán-bök felé.
-Ő lesz Anna tanítója és testőre!
Ki dülledt szemekkel meredek hol az egyikre , hol a másikra.
- Megtiszteltetés királyom-hajol meg előtte.
-Nem is húzom tovább a szót folytatódhat a mulatság.
Oda fordulok a királyhoz majd kérdőn rá nézek. Közel hajol hozzám , de nem szól semmit csak megveregeti a vállam.
Hírtelen pördülök egyet mire kemény mellkasba fúródik a fejem. Gyors mozdulattal hátra tántorgok. Felnézek rá Krizsán az . Azt hittem már el ment . Csak néz rám és kajánul vigyorog.
-Elnézést!-viharzok el mellette. Egy hosszú asztalon italok sorakoznak . Nem is töprengek sokáig , hogy töltsek magamnak valamelyik alkohol tartalmú folyékony nedűt.
- Végén meg ne ártson!-szól az ismerős hang.
Mire megfordulok megint vele találom szembe magam. El vörösödött arccal le húzom a pohár tartalmát.
-Te aztán nem vagy semmi igaz?
-Halottam már párszor -bólintok.
Felém nyújtja a kezét, amit el fogadok . Erősen rá markolok majd egy határozott mozdulattal megrázom.
-Krizsán szolgálatára-majd meghajol.
-Anna ! De ezt a formalitást hanyagoljuk kérlek.
-Gyere velem -mondja.
Töltök még egy pohárral , majd azt is egy húzásra megiszom.
-Holnap el kezdjük a kiképzésedet.
Kérdőn rá pillantok majd még egy pohárral töltök , amit ki vesz a kezemből és meg issza. Ámulva nézek vissza rá. Számomra ez túl intim dolog.
Előre megyek , de nem kell sokat várnom, hogy a nyomomba legyen.
-Mindenkit meg ismersz majd idővel. Hidd el itt igen kedvesek és segítőkészek a tündérek.

-Megtisztelnél egy tánccal-nyújtja felém a kezét.
-Rendben- adom be a derekam.
-Nem vagy valami bő beszédű...
-Ami azt illeti sok mindenen mentem keresztül.
-Nem akartam túl tolakodó lenni.
-Nem tesz semmit.
-Ma azzal foglalkozz , hogy érezd jól magad .
-Igazad van.
Kezd az alkohol a fejembe szállni. Nicola jut egyből az eszembe majd megfájdul a szívem. Utána a húga ugrik be . Helyét át veszi a keserűség.
Az este bele torkollik a hajnalba . A tündérek jó kedvűen táncolnak és beszélgetnek, mintha nem lenne holnap. El fáradtam sokat táncoltam én is és a poharat is sokszor emeltem a számhoz. Krizsán egy tapodtat se mozdult mellőlem.
- Én be fejeztem a mai mulatságot.
-Rendben , el kísérlek a szobádig.
-Ne fáradj vele!
-A szobád az enyémmel szomszédos .
Na még csak ez hiányzott.
-Nekem is ennyi elég volt. Holnap hosszú napunk lesz.
A szobám ajtaját ki nyitja majd ő megy be elsőnek rajta.
-Már megbocsáss...
-A testőröd is vagyok ne felejtsd el!
A szobám ajtaján be lépve meglepődök.
-Ez nem volt itt!
-Tudom-mondja jó kedvűen.
Felém fordul és tetőtől talpig végig néz rajtam. Vad tekintete csak úgy égeti a testem.
-Varázslat-mondja.
-A te és az én szobámat választja el csak ez az ajtó.

Kelyhem VagyWhere stories live. Discover now